Játékok

Még február elején beszereztem egy új társasjátékot, amit az utóbbi hónapokban volt is módunk alaposan letesztelni, az a neve, hogy Babylonia. Kis lapocskák minél furfangosabb lerakásával kell pontokat gyűjteni benne, és bár rendkívül egyszerűnek tűnt először, úgy igazán csak többszöri játszásra jöttünk rá, hogy hogyan is lehet benne taktikázni. Elég sokféle módon, szóval ezért is kell egy kis idő, hogy kiismerje az ember, és nem is gondolom, hogy már teljesen kiismertük, de mondjuk pont ettől jó az újrajátszhatósága, szóval összességében jó vétel volt.

Ráadásul a megfelelő rutinnal már kb fél óra alatt lejátszunk egy menetet, ez is jó benne, hogy viszonylag gyors. Ettől függetlenül nem érdemes fáradtan nekiállni, mert azért sokat kell agyalni benne, egy emblematikus játéknak kb. 23:15-kor álltunk neki, de életem egyik legrosszabb játékélménye lett belőle – és nem (csak) azért, mert én veszítettem.

Van benne némi rivalizálás, mármint szinte minden egyes lépéseddel keresztbe teszel a másiknak, így nem ajánlott sértődős emberekkel játszani, de egyébként ez belekalkulálható nagyjából a játékmenetbe, szóval nem olyan zavaró.

De mostanában például olyasmikre is jutott időnk, mint a Twilight Struggle (ez a játék kerül elő szinte legritkábban nálunk, mert legalább négy óra végigjátszani, és elég frusztráló tud lenni maga a játékmenet, de most többször is elővettük egymás után, és egészen új oldalait kezdtük megismerni… Ezt a játékot pontosan 7 éve vettem :) )

Leírása szerint egyébként (ezt a részt most olvastam el először benne) ez egy “alacsony összetettségű, gyors játék”. A szabálykönyve több mint 30 oldal, amikor először játszottunk vele, kb az egyharmadáig jutottunk benne három óra alatt, aztán feladtuk :)