Nyári nagytakarítás III.

Idén is megvolt augusztus végén a szokásos nyári találkozó osztálytársaimmal, kivételesen most nem csak annyi volt a kimozdulás, hogy a szállásunkról elmentünk a faluba egy kicsit sétálni, hanem egyéb programok is voltak, például biciklis (/autós) várnézés, meg egy “kicsi” (az előzetes becslés alapján 6-7 km-es háromórás, a valóságban 13,5 km-es, és hat órás) kirándulás a Bükkben. Szóval kiléptünk a grillezés-bográcsozás, vízben tespedés, ivás-társasjátékozás Bermuda-háromszögből, és ez egész jó volt. A hangulat ezzel együtt felemás, de… na mindegy, ez most ilyen volt. Viszont ennélfogva erről is be tudok tenni pár képet, ami úgy is mutat valamit, hogy nem szerepel rajta senki (a vár Kisnánán áll, az erdei képek pedig Felsőtárkány környéke):

Ja, és a Kaméleon ezzel a társasággal is jól debütált (bár efelől egyébként nem volt kétségem, de igazából várakozáson felül teljesített a játék, mert onnantól, hogy második este elővettem, mindegyik másik este is játszani kellett vele, pedig azért volt konkurencia!)

Nyári nagytakarítás II.

Pár hete voltam a Fővárosi Nagycirkuszban (gyerekekkel!), egy ültő helyemben azt hiszem, legutoljára gyerekkoromban néztem végig egy teljes műsort (és szinte biztos, hogy ez tíz éves korom előtt volt). Bár nem tudom, hogy akkoriban milyen hosszúságúak voltak, a mostani előadás (úgy néztem, egész nyáron az egyetlen, amit adnak a cirkuszban) egy két”felvonásos”, három órán keresztül tartó szörnyeteg (de ezt nem a minőségre értem, hanem arra, hogy bedobtak a műsorba kb. MINDENT, ami cirkusz).

Ennek a műsornak a nagy része megmosolyogtatóan oldschool (pontosan olyasmi, amit valószínűleg én magam is láttam gyerekként): idomított uszkárok, tányérpörgetők, bohóc(!), késdobáló stb., viszont volt egy-két olyan rész is, ami még nekem is tetszett, szóval számomra már ezért megérte elmenni – a gyerekek meg, talán mondanom sem kell, de minden percét élvezték, és ezt is jó volt látni.

Másnap pedig tettünk egy röpke kirándulást a Velencei-tóhoz, Velencére, ahol a (mondhatni) tradicionális bográcsozáson túl elmentünk például a Bence-hegyi kilátóhoz is késő délután, erről pár kép:

Nyári nagytakarítás I.

Na, hát igen, ha jól nézem, valahol július elején dobtam be a gyeplőt a lovak közé, azzal a felkiáltással, hogy végre elkezdődött a nyár, és mire felocsúdtam… hát, három nap, és vége :)

Úgyhogy talán ideje megejtenem a nyári bejegyzéseimet, most ilyen ömlesztett formában, de azért nem egyszerre fogom közzétenni, hogy több poszt legyen belőle, és akkor úgy néz ki, mintha többé-kevésbé rendszeresen írnék :) Ez van, na, most ez a nyár így kiesett (legalább is blogolás szempontból)…

Szóval az a nagy helyzet, hogy idén nem csak egyszer, hanem KÉTSZER is voltunk a Balatonnál, szinte ugyanott, a Balaton-felvidéken, csak másodszorra nem Kővágóörsön volt a bázisunk, hanem Káptalantótiban. Ezért ez a nyaralás nagyrészt kiegészítette a másikat, amit ott nem néztünk meg/nem jártunk be, azt itt igyekeztünk bepótolni/kipótolni: voltunk a Tóti-hegyen meg a Gulácson; megnéztük AZT a révfülöpi strandot, amit még a kővágóörsi szállásadónk ajánlott, de akkor nem került rá sor; elmentünk Salföld felé is; találtunk egy jó, nem tájidegen, barátságos és családbarát éttermet (szintén Salföldön); meg hát persze jó sokat voltunk a Balatonban, ebben nem különbözött az előző nyaralástól a mostani.

Lássuk is:

Kilátások a hegyekről:

Plusz pár kép Salföldről (megy egy a Művészetek Völgyéről, ami pont azon a héten volt, amikor ott voltunk, és a fejembe vettem, hogy milyen jó lenne, ha egy napra lemennénk, mert egyszer valamikor tíz évvel ezelőtt voltunk Sz-szel, szintén csak egy napot, és az egy szép emlékként maradt meg bennem. Ez a mostani alkalom viszont egy nagyon rossz élményként maradt meg bennem, a tömegturizmus és a fesztiválturizmus legrosszabb részei keveredtek itt, gyerekekkel meg pláne élvezhetetlen az egész – szóval a stresszmentes nyaralás érdekében egy ilyet mindenképpen érdemes messzire elkerülni, most így vagyok ezzel…)

Egyébként szintén júliusban lecseréltem a PC-met (cirka hét év után), és… hú, ég és föld, például a képfeldolgozással eltöltött idő (de sok minden más is), egészen újfajta lehetőségek nyíltak meg előttem, remélem, ez nem csak a kezdeti lelkesedés (a gép részéről), hanem sokáig kitart!!!