Egyelőre még engedélyezzük magunknak, hogy néha kimenjünk a Városligetbe (gyerekek is kicsit meg lesznek lőve, ha már ez se lesz), kb most ennyi az összes interakciónk a várossal (meg amikor elmegyek boltba). Eléggé be vagyunk szűkülve.
De: határozottan kezd tavaszodni, és ezt azért jó látni idén is, még ha sokkal kevesebb alkalmunk is van rácsodálkozni…
Meglehetősen elítélendő módon hétfőn még gyorsan elmentem megnézni a Banksy-kiállítást, és őszintén szólva nem bántam meg, már csak azért sem, mert még aznap bejelentették, hogy ideiglenesen bezárnak, ami tekintve, hogy eredetileg április végéig tartott volna… igazából még bármit is jelenthet, de annyit biztosan, hogy még jó ideig nem fognak megnyitni, ha egyáltalán. (Annyit azért hozzátennék, hogy a kiállítás helyszínére gyalog mentem, nem tömegközlekedéssel, a kiállítás bejáratánál egy embert közelítettem meg egy méteren belül (aki elkérte a jegyem), a kiállítás területén viszont egyet sem, amúgy a fél óra alatt, amíg ott voltam, összesen négy embert láttam egyáltalán – egyet az ajándékbolt-részen, egy látogatót, aki akkor végzett kb, amikor én érkeztem, és még két másik látogatót, akik utánam jöttek, de igazából jóval utánam. A kiállítás megtekintése után viszont elmentem boltba, ahol legalább ötven emberrel kerültem kontaktusba.)
Szóval, már jó ideje készültem megnézni, de csak múlt héten világosodtam meg, hogy talán nem érdemes április elejéig várnom, amikor eredetileg akartam elmenni rá. És valóban.
Maga a kiállítás, hát, olyan felemás, mert ugye egyáltalán honnan tudhatja bárki, hogy amiket ide kiraktak, azok eredeti Banksyk-e, meg aztán nem is ez a lényeg, de azért kicsit mégis… Meg az is fura, hogy az ember graffitiket néz egy kiállításon, amit egyébként a képek szerzője nem is hagyott jóvá, és akinek amúgy az egész munkássága a művészetek és a fogyasztói társadalom kifigurázásáról szól, és mégsem kerülheti el, hogy a saját műveit ne művészetként kezeljék… Mindegy is, amúgy élveztem, szívesen elnézegettem volna még kétszer ennyi képet is, de azért nem kevés volt, és jó volt őket így látni, nem csak egy könyv lapjain. Más körülmények között persze még jobban élveztem volna, de azért így is örülök, hogy láthattam.
És persze: lehetett fényképezni!
Pytta blog 