2018. január 14. napi bejegyzések

Star Wars Pt 3

Megnéztük A Jedi visszatért is. Hát, mit mondjak, az A New Hope után már igazából mindkét folytatás veszített egy kicsit az értékéből a szememben (egyébként az milyen lehetett 1977-ben, amikor beülsz egy filmre, ami úgy kezdődik, hogy kiírják: Episode IV? Ebbe csak most gondoltam bele. Az egyszeri néző vajon tudta, hogy ez mi? Főleg, hogy tényleg elég in medias res kezdődik a történet, simán gondolhatta valaki, hogy “basszus, az első hármat nem is láttam…!”). Vagyis, inkább úgy mondanám, hogy jobbra emlékeztem.

Nem arról van szó, hogy rossz volt, de azért mivel is töltötték ki ezt a bő két órát? Az első fele gyakorlatilag elmegy Solo kiszabadításával, ami izgalmas ugyan, de van benne Jabba palotájában gagyi zenei betéttől kezdve (szinte már musical-szerűen) nevető szörnyecskén át gladiátorküzdelemig minden, és ezek bizony nem a Star Wars legfényesebb pillanatai.

Aztán: tényleg kb. a film közepéig kell eljutni, hogy egyáltalán folytassuk a történetet (mármint a Birodalom vs. lázadók történetét), ami megint miről szól? Van egy új Halálcsillag, amit megint meg kell semmisíteni, különben vége mindennek. Ennél kevésbé eredeti dolgot nem is nagyon tudok elképzelni (illetve de, az Episode VII-t). Persze annál coolabb dolgot sem, mint az épülő Halálcsillag látványa, szóval valamit valamiért.

És bántóan sok a visszatérő panel: (1) a lázadók kis csoportja kiiktat valamit, hogy aztán (2) egy űrcsata keretében eljussunk a végkifejletig, miközben (3) folyik a harc a jó és a rossz oldalon álló Jedik között. Persze, jogosan szegezhetné nekem valaki a kérdést, hogy: jó, de akkor mi MÁS legyen egy Star Wars filmben? Nem tudom, csak ez így kicsit olcsó megoldásnak tűnik.

Az Endor-csatát így újralátva kicsit húztam a számat, az ewokok vs. rohamosztagosok küzdelme elég komikus néhol, például belegondoltam, hogy ha már azok a nyilak is átütik a rohamosztagosok páncélját, akkor mégis milyen anyagból lehetnek az a ruhák, és mi célt szolgálhatnak egyáltalán (azon túl – ismét -, hogy iszonyú cool a kinézetük)?

Abba bele se merek menni, hogy az ewokok jó, vagy rossz-e, hogy szerepelnek a Star Warsban, mert ez minden bizonnyal hitkérdés, de azért talán lehetett volna a filmre kicsit kevésbé nyilvánvalóbban is bevonzani a gyerekközönséget, nem? Tényleg muszáj volt cuki macikat betenni? Na mindegy, hagyjuk.

Az Uralkodó-Darth Vader-Luke hármas által alkotott jelenetek viszont azt hiszem a mai napig a filmtörténelem legdrámaibb pillanatai közé tartoznak, ha minden más egy ZS-kategóriás garázs-sci-fi szintjén lenne A Jedi visszatérben, emiatt akkor is egy kiemelkedő film lenne, így meg… Hát így meg még inkább. Valamit nagyon eltaláltak akkoriban, amit például most a legújabb trilógiában nem sikerült eddig: összehozni egy erős főgonoszt, aki tényleg súlyt ad az egész történetnek. Az Uralkodó és (főleg) Darth Vader ilyenek voltak, és nem véletlenül gondolták jó ötletnek anno, hogy a franchise folytatása az előzmények bemutatása legyen, vagyis, hogy egy egész új trilógiát fel lehet építeni Anakin Skywalkerre (még ha az nem is sikerült a legjobban – finoman szólva).

Mindenesetre ez a három film így egyben, vagyis a Star Wars eredeti trilógia minden gyengesége ellenére is brutálisan jól sikerült, még úgy is ezt gondolom, hogy nagyon sok hibáját megláttam most, viszont szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy aki pl. most ismerkedik a Star Wars világával, annak tetsszenek ezek a filmek. Egyszerűen ennyit változott a filmezés és a filmnézői elvárások negyven év alatt. És ez nem is feltétlenül baj, mert egy csomó minden pozitívan változott a filmezésben, csak… hát, érdekes.