hóóó!

Idén is láttak már havat a gyerekek. Pipa.

Tegnap reggel, az ablakon kitekintve úgy tűnt, jó ötlet lenne akár szánkózni is, olyan szépen esett a hó. Mindez a házunk előtt állva már nem tűnt annyira jó ötletnek, mert inkább már az eső esett (na jó, havas eső, de a lyukas ereszcsatornákból potyogó vízcseppekkel együtt azért már nem volt annyira idilli).

De amikor kiértünk a Városligetbe, már örültem, hogy átverekedtük magunkat a latyakon és a pocsolyákon, a Ligetben ugyanis mindig sokkal tovább megmarad a hó. Persze vizes volt ott is, de még csúszott valamennyire, és arra az egy órára, amíg ott voltunk, ez tökéletesen elég volt. Legalábbis a gyerekek odáig voltak. Hóemberépítés, hógolyózás, szánkózás a kis dombokon, minden megvolt.

És kb pont ez volt az az időkapu, amíg még élvezhető volt a hó. Visszamentem kora délután is, akkor már úgy látszik, még melegebb lett, tiszta víz volt minden, domboldalak kicsúszkálva, szóval használhatatlan. És közben esett az eső…

De délelőtt még így nézett ki:

Szóval, lényeg a lényeg: már idén is láttunk havat! (Anélkül, hogy akár a városból is ki kellett volna tennünk a lábunkat…)

Nyíló tobozok

Kislányom imád gyűjtögetni, mikor mit, ősszel gesztenyét, makkot, meg leveleket, mostanában meg tobozokat. Sz pedig szereti rátenni a bezárt tobozokat a konvektorra, hogy kinyíljanak. Innen jött az ötlet (nem az enyém, az övé), hogy nem akarok-e a “toboznyílásból” egy time lapse videót csinálni. Hát, kellett hozzá egy nap (mármint nem a felvételhez, az cirka két óra alatt megvolt, az utána következő dolgok miatt lettem végül is csak ma kész), de sikerült, fel is töltöttem a frissen kreált youtube-csatornám (mert youtube-csatorna mindenkinek kell, hogy legyen…) első videójaként:

(Technikai megjegyzések – bár tudom, rajtam kívül senkit sem érdekel, de akkor is leírom -: az elején látható villódzások amiatt vannak, mert mindkét szélső toboz eldőlt egyszer-kétszer, és nyilván nem sikerült pontosan ugyanúgy visszaállítanom őket. A 12. másodperc környékén észrevehető ugrás pedig azért van, mert lejárt az első sorozat (100 kép, 1 perces időközönként), de gondoltam készítek még egyet (ez már csak plusz 30 kép), viszont mire kapcsoltam, hogy lejárt az első, már eltelt egy kis idő. Ja, és tudom, hogy a fehéregyensúly nem olyan, mint kellene, hogy legyen – az a fal a tobozok mögött fehér! -, de ez az a rész, amivel most nem bíbelődtem, mert akkor csak egy hét múlva lenne kész, annyit meg nem ér…)

Star Wars Pt 3

Megnéztük A Jedi visszatért is. Hát, mit mondjak, az A New Hope után már igazából mindkét folytatás veszített egy kicsit az értékéből a szememben (egyébként az milyen lehetett 1977-ben, amikor beülsz egy filmre, ami úgy kezdődik, hogy kiírják: Episode IV? Ebbe csak most gondoltam bele. Az egyszeri néző vajon tudta, hogy ez mi? Főleg, hogy tényleg elég in medias res kezdődik a történet, simán gondolhatta valaki, hogy “basszus, az első hármat nem is láttam…!”). Vagyis, inkább úgy mondanám, hogy jobbra emlékeztem.

Nem arról van szó, hogy rossz volt, de azért mivel is töltötték ki ezt a bő két órát? Az első fele gyakorlatilag elmegy Solo kiszabadításával, ami izgalmas ugyan, de van benne Jabba palotájában gagyi zenei betéttől kezdve (szinte már musical-szerűen) nevető szörnyecskén át gladiátorküzdelemig minden, és ezek bizony nem a Star Wars legfényesebb pillanatai.

Aztán: tényleg kb. a film közepéig kell eljutni, hogy egyáltalán folytassuk a történetet (mármint a Birodalom vs. lázadók történetét), ami megint miről szól? Van egy új Halálcsillag, amit megint meg kell semmisíteni, különben vége mindennek. Ennél kevésbé eredeti dolgot nem is nagyon tudok elképzelni (illetve de, az Episode VII-t). Persze annál coolabb dolgot sem, mint az épülő Halálcsillag látványa, szóval valamit valamiért.

És bántóan sok a visszatérő panel: (1) a lázadók kis csoportja kiiktat valamit, hogy aztán (2) egy űrcsata keretében eljussunk a végkifejletig, miközben (3) folyik a harc a jó és a rossz oldalon álló Jedik között. Persze, jogosan szegezhetné nekem valaki a kérdést, hogy: jó, de akkor mi MÁS legyen egy Star Wars filmben? Nem tudom, csak ez így kicsit olcsó megoldásnak tűnik.

Az Endor-csatát így újralátva kicsit húztam a számat, az ewokok vs. rohamosztagosok küzdelme elég komikus néhol, például belegondoltam, hogy ha már azok a nyilak is átütik a rohamosztagosok páncélját, akkor mégis milyen anyagból lehetnek az a ruhák, és mi célt szolgálhatnak egyáltalán (azon túl – ismét -, hogy iszonyú cool a kinézetük)?

Abba bele se merek menni, hogy az ewokok jó, vagy rossz-e, hogy szerepelnek a Star Warsban, mert ez minden bizonnyal hitkérdés, de azért talán lehetett volna a filmre kicsit kevésbé nyilvánvalóbban is bevonzani a gyerekközönséget, nem? Tényleg muszáj volt cuki macikat betenni? Na mindegy, hagyjuk.

Az Uralkodó-Darth Vader-Luke hármas által alkotott jelenetek viszont azt hiszem a mai napig a filmtörténelem legdrámaibb pillanatai közé tartoznak, ha minden más egy ZS-kategóriás garázs-sci-fi szintjén lenne A Jedi visszatérben, emiatt akkor is egy kiemelkedő film lenne, így meg… Hát így meg még inkább. Valamit nagyon eltaláltak akkoriban, amit például most a legújabb trilógiában nem sikerült eddig: összehozni egy erős főgonoszt, aki tényleg súlyt ad az egész történetnek. Az Uralkodó és (főleg) Darth Vader ilyenek voltak, és nem véletlenül gondolták jó ötletnek anno, hogy a franchise folytatása az előzmények bemutatása legyen, vagyis, hogy egy egész új trilógiát fel lehet építeni Anakin Skywalkerre (még ha az nem is sikerült a legjobban – finoman szólva).

Mindenesetre ez a három film így egyben, vagyis a Star Wars eredeti trilógia minden gyengesége ellenére is brutálisan jól sikerült, még úgy is ezt gondolom, hogy nagyon sok hibáját megláttam most, viszont szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy aki pl. most ismerkedik a Star Wars világával, annak tetsszenek ezek a filmek. Egyszerűen ennyit változott a filmezés és a filmnézői elvárások negyven év alatt. És ez nem is feltétlenül baj, mert egy csomó minden pozitívan változott a filmezésben, csak… hát, érdekes.

lokálpatrióta folyt. köv.

Remélem ez nem lesz tendenciaszerű, de azóta, hogy legutóbb írtam két jó helyről a környékünkön, már mind a kettő elköltözött (nem is olyan sokkal azután, hogy írtam róluk): a Baan’s Kitchen igazából a környéken maradt, csak kicsit messzebb került, de mióta elköltözött, nem ettünk ott. A Halműhely viszont – nagy bánatomra – konkrétan bezárt, igaz, a Váci út elején megnyitottak Keszegsütő néven (a Dózsa György úti egységnek is ez volt eredetileg a neve), és elvileg van egy Halműhely az Erzsébet körúton is, de mivel ezek egyike sincs gyalogtávolságra tőlünk, így abszolút kiesnek sajnos.

Most viszont összeszedtem két újabb helyet, ismét egy-két háztömbnyi távolságra tőlünk, meglátjuk, ezek meddig tartanak ki:

1. Az első versenyző a Guri sörfőzde mintaboltja, vagyis kocsmája a Bethlen Gábor utca elején, ami egy teljesen átlagos, feltűnésmentes pincekocsma, aminek két különlegessége van: az egyik, hogy tízféle “házi/kézműves” sört csapolnak, a másik, hogy “palackozni” is tudnak, vagyis elvitelre csapolni, ami azt jelenti, hogy műanyag palackba öntik a sört, ami le is zárható, szóval tényleg fogyasztható később is. Eddig három sört kóstoltunk a palettáról, a meggyest, a Sztahanov és a Banana Joe fedőnevű söröket (előbbi egy imperial ipa, ha ez mond bárkinek bármit, utóbbi pedig szűretlen búzasör). Én nem vagyok egy nagy sörínyenc, de ezek nagyjából bejöttek, jellegzetes ízük van legalábbis, szóval ha valaki tényleg valamilyen egyéni ízvilágra vágyik, akkor érdemes itt egy próbát tenni. És mondom, a legjobb, hogy nem csak helyben lehet fogyasztani, hanem akárhol.
2. A második hely pedig a Settebello pizzéria a Péterfy Sándor utca-Bethlen Gábor utca sarkán. A helyet leginkább a Madách téren található Igen pizzériához tudnám hasonlítani, csak annál sokkal kevésbé felkapott, ezzel párhuzamosan olcsóbb is, nincs tömeg, és valamivel hagyományosabb a felhozatal (szóval nem a trendi turistáknak való hely). Összességében abban hasonlítanak, hogy mindkettő nagyon vékony tésztás pizzát süt, és a feltétjeik olyan autentikus olaszosak. Vagy legalábbis én szeretném azt hinni :) Mi nagyon szeretjük a vékony pizzatésztát, ezért nálunk egyértelműen befutó lett ez a hely, a gyerekek is szeretik, szóval ez is pipa, ha pizzát akarunk enni, és nem magunk sütünk, akkor most már kizárólag ide fordulunk. És tök jó, mert csak bemegyek, megmondom mit kérek, amíg sül, addig elmegyek elintézni a többi dolgom a környéken, aztán felveszem a kész pizzát, hazahozom, és még melegében meg is esszük. Ha valaki gyorsan be akar kapni valamit itt a Keleti környékén, érdemes lejönni ezt a két utcát, van mindig lesütve is két-három pizzájuk szeletben, szóval várakozás nélkül is lehet kapni.

Van még egy japán étterem is a környéken, ami már kb fél éve hirdeti, hogy mindjárt megnyílik (nem vicc, nyáron már átalakították a helyet, és feltették a cégtábláit), de az annyira gyanúsnak tűnik, hogy nem biztos, hogy valaha fogok írni róla… :)

Star Wars Pt 2

A Birodalom visszavág hasonlóképpen jó volt, bár az előzőek után már nem voltak ilyen irányú kétségeim. Itt hangzik el ugye, hogy “Én vagyok az apád!” (és még számtalan emlékezetes szöveg), van Hoth, Dagobah, Cloud City, Lando Calrissian, Yoda, Vader-Luke összecsapás, ármány, kaland, tragikus vég… De azért van pár dolog, ami a mostani megnézés közben fennakadt a szűrőmön:

• A Hoth-bolygó havas csatája az egyik legjobb Star Wars összecsapás (vagyis az egyik legjobb nem űrben játszódó összecsapás), de azért logikusan végiggondolva az AT-AT-knak mégis mi értelme van?! Nagyok, lassúak, ormótlan célpontok és még csak sok embert sem szállítottak, vagy ilyesmi. Ennek ellenére egy darabot sem tudtak kilőni a lázadók belőlük, csak amikor pl. már összeestek. Ennyire jó a pajzsuk? Sebezhetetlenek? Akkor meg minek köröztek egyáltalán körülöttük az űrhajók? Na, de lényeg a lényeg: azért ez a csata amellett, hogy jól néz ki, totálisan értelmetlen és logikátlan. És ez most nem szőrszálhasogatás, hanem ennek az univerzumnak a működési logikáján belül nézve nincs rá megnyugtató magyarázat.
• Viszont: azt is csak most vettem észre, hogy egy AT-ST is benne van a filmben! Én ezeket teljes mértékben A Jedi visszatérhez kötöttem, érdekes, hogy már itt is voltak (ez nem negatívum, csak leírtam). És természetesen az interneten több oldal is foglalkozik ezzel a kérdéssel :)
• Yoda bemutatkozása: hát… az nagyon túl lett húzva. Iszonyú béna és komolytalan, főleg a későbbiek (és az előzmények, tehát az első trilógia) ismeretében hatalmas csalódás. Egyszerűen nevetséges. Nagyon nem gondolták át, hogyan kezeljék az univerzum legnagyobb Jedi-mesterének antréját…
• Aztán voltak ilyenek, hogy Millenium Falcon az aszteroidamezőben, meg Millenium Falcon “elbújik” a csillagrombolón… Ööö… Hát ezek érdekes megoldások voltak, és ez már tényleg inkább kötekedés, de kitalálhattak volna valami jobbat (=hihetőbbet) is. (Bár kétségtelen: az aszteroidamező – akkori szemmel – látványos elem volt, szóval kár lett volna kihagyni.)
• És ami a leginkább zavart: Solo és Leia kapcsolatának alakulása. Eddig annyira nem vettem észre, hogy ez a “romantikus” szál mennyire hangsúlyos ebben a részben, de most valahogy nagyon megütköztem rajta, és minden ezzel kapcsolatos jelenet olyan fölösleges volt, és legyünk-már-túl-rajta-és-inkább-haladjunk-a-történetben érzést keltett bennem. Lehet, hogy ez hangulat kérdése, de most nagyon nem olyan hangulatban voltam.
• Végül két dolog, ami nagyon foglalkoztat: (1) hogy lehet az, hogy R2-D2 csipogását MINDENKI beszédként ismeri fel, és ÉRTI, hogy mit mond??? (Egyáltalán: miért nem építettek bele is egy normális beszédprogramot?) (2) Chewbacca hogyan tud bármit megszerelni az ormótlan, szőrös mancsaival?

Ettől függetlenül persze ez egy jó film, és egy jó Star Wars-film is, félreértés ne essék, de mondjuk én nem raknám be életem húsz legjobb filmje közé (ahogy talán sokan mások). Igazából a New Hope azt hiszem, jobban tetszett.

Most befejezem, majd biztos beszámolok A Jedi visszatérről is!

Star Wars

Karácsonykor – szokás szerint – megnéztük az aktuális Star Wars filmet, ami most azt hozta elő belőlem, hogy nagyon kedvem lett újranézni az eredeti trilógiát. Kíváncsi lettem, hogy vajon csak az emlékeim mondatják azt velem, hogy MENNYIVEL JOBBAK voltak azok a filmek, vagy tényleg? És, hogy azokban is voltak-e ilyen idétlen, béna, sehogyan oda nem illő poénok és beszólások, mint a nyolcadik részben, vagy azok még komolyan vehetőek voltak? Mert ez a legújabb most valahogy nagyon elvetette a sulykot ilyen irányban. Voltak értékelhető pontjai (főleg a vége), de úgy összességében csak az maradt meg utána, hogy azt ismételgetem magamban, ugyan mi értelme volt elkészíteni ezt a filmet azon túl persze, hogy pénzt termel? Még nem jöttem rá…

Viszont: ma újranéztük az Episode IV-t… Te jó isten! Brutálisan jó!!!! Tényleg. Persze biztosan elfogult vagyok, és nyilvánvalóan az a negyven év nem múlt el nyomtalanul a film felett, de teljesen vállalható, abszolút nem kopott semmit, ugyanúgy végigrágtam a körmöm a végén, hogy vajon sikerül-e felrobbantani a Halálcsillagot, meg minden… És ez az univerzum, amit egyetlen részben felépítettek, felvillantva karaktereket Jabbától Boba Fettig, űrhajókat az X-wingektől a TIE-fighterekig, és mindezt úgy, hogy a film első harmada-fele szinte csak és kizárólag a Tatooinon játszódik…

És igen, poénok ebben is vannak, leginkább C-3PO szolgáltatja őket, de még így is összehasonlíthatatlanul minőségibb, mint az Ep. VIII letaglózó egysorosai…

Ja, és azt hiszem, az új filmek közül eddig egyedül a Rogue One-t volt értelme megcsinálni, de nyilván ezt is a csakazeredetitrilógia-fanságom mondja…

Viszont már alig várom, hogy újranézzük A Birodalom visszavágot!

2017 Szilveszter

Idén szilveszterkor tűzijátékoztunk is, vagyis legalábbis próbáltunk. A hat röptetésből egyet sikerült megörökíteni, az erről készült remekül sikerült képet mindenképpen meg akartam osztani:

30 másodperces záridővel készült a kép. De ha esetleg valaki MÉG ÍGY SEM látná, hogy miről van szó, kiemelem, hogy melyik területre kell összpontosítani:

Ja, hogy ennek fel kellett volna repülnie a levegőbe? Az túl snassz lett volna, meg amúgy is mindegy, mert körülbelül egy másodpercig volt fénye mindössze :)

Egyébként jó volt az évbúcsúztató, a december 30-át nehezebben éltem meg, egy darabig kétséges volt, hogy egyáltalán tudok-e majd szilveszterezni. Sőt, egy ideig még az is kétséges volt, hogy egyáltalán haza tudok-e jönni, ahhoz ugyanis kocsiba kellett ülnöm reggel (ráadásul úgy, hogy én vezetek). Na mindegy, ezeket most inkább nem részletezem, lényeg a lényeg: boldog új évet mindenkinek!