karácsonyi gondolatok

Nem, természetesen nem karácsonyi gondolatokat osztok meg, ne ijedjen meg senki.

Karácsony előtt egy nappal megnéztük az SW7-et, és ezt hiszem, én abba a kisebbségbe tartozok, akinek sajnos nem jött be. Két érzés fogalmazódott meg bennem, az egyik, hogy ez is egy olyan film, aminek a trailere jobb volt, mint maga a film (és hát ez mindent jelent, csak jót nem, egyébként konkrétan >>ERRE<< a trailerre gondolok, amit most a film után megnéztem vagy háromszor is, és mindháromszor beleborzongtam, annyira zseniális szerintem); a másik, hogy ezt megnézni kb arra volt jó, hogy újra meg akarjam nézni a másik két trilógiát. Én értem, hogy sok mindenkinek meg kellett felelniük, de ennyire bátortalan valamit már rég láttam. Tényleg, összeszedtek mindent a klasszikus trilógiából, ami jó volt, és abból gyúrtak egy új filmet, ami kb tökugyanolyan (sivatagos bolygó: pipa, noname karakterek világmegváltó szerepben: pipa, maszkos főgonosz: pipa, sötét erő: pipa, lázadók: pipa, bolygópusztító bolygó: pipa, havas bolygó: pipa, erdős bolygó: pipa, Millenium Falcon: pipa, cuki robot: pipa… hm, legyen benne még egy néger is, meg dizájnoljuk újra a rohamosztagosokat, és akkor mehet is). Csak sokkal vérszegényebb főgonosszal – de tényleg, mi az, hogy a főellenséget lefénykardozza a parasztlány???

Amit még ennek kapcsán meg akartam osztani – szintén a nosztalgiafaktor miatt -, hogy már idejét sem tudom, mikor néztem utoljára gagyi moziban felvett kamerás felvételt, de ez most ilyen volt megint, mert moziba ugye kb lehetetlen eljutnunk mostanában, a dvd megjelenésre meg egyszerűen nem tudtam várni fél évet… Szóval ettől olyan régi koleszos fílingem lett, ami persze jó volt, de ez sem menti meg a filmet sajnos – persze tudom, biztosan az én elvárásaim voltak túl nagyok…

Korábban jött a Mikulás

Ma este megszületett első kisfiam, az inkognitó miatt nevezhetném ‘B’-nek is, de igazából nem tudom, mennyi értelme van ennek az egésznek, hiszen úgyis csak az ismerőseim olvassák a blogot :)

Szóval túl vagyunk ezen is, csütörtökön azt mondták, hogy szombaton (azaz holnap) megindítják a szülést, történjen bármi, de a kisfiú úgy gondolta, inkább magától jön ki. Sz fél négy körül ment be enyhe fájásokkal, aztán hatkor telefonált, hogy most már siessek be mert bármikor beindulhat, és 19:07-kor már kinn is volt a gyerkőc. Örülök, hogy megvárt, mert nekem 15:30-ig egy zh-m volt számítógépes fordításból, utána még gyorsan átnyargaltam a munkahelyre, ahol a doktori képzés egyik órájának a felét meg tudtam hallgatni, és csak ezután indultam haza (de szerencsére az utolsó telefonhívás már a Blahán ért a buszon, onnan meg kb nyolc perc alatt a kórházban lehet lenni még a péntek délutáni előkarácsonyi dugóban is). Szóval kb negyed hét-fél hét között értem a kórházba, már felkészültem az egész éjszakai virrasztásra, mint két éve, erre mondja az orvos, hogy 10-15 perc, és megvagyunk, és mondjuk bő félóra alatt tényleg le is zavarták az egészet. Utána itthon már én altattam el a kislányomat :)

Na de nem ez a lényeg, hanem a KÉP (sajnos nem exkluzív a tartalom, mert most kivételesen a facebookra már előbb feltettem, de nekem is haladnom kell a korral):

(Az olyan infókra, mint hogy 3000 gramm és 54 centi, gondolom senki nem kíváncsi, de azért a teljesség kedvéért álljon ez is itt.)

kontraszt

Szombaton elmerészkedtünk a Vörösmarty téri karácsonyi vásárba, amiről egyébként már évek óta az a véleményem, hogy élhetetlen hely, mert brutálisan nagy a tömeg, de valahogy úgy gondoltuk, talán így, hogy még ádvent sincs, meg az eső is esik, nem lesznek annyian. Hát tévedtünk.

A Vörösmarty térre ne menjetek, mert tényleg iszonyú nagy a tömeg, magyar szót alig hallani, és nyilvánvalóan az árak is ehhez vannak igazítva (persze eszünk ágában sem volt vásárolni semmit, csak éppen sétálgatni egyet, de erre is teljesen alkalmatlan a hely). Olyan szempontból esetleg vonzó lehet, hogy ha valaki szereti az autentikus karácsonyi tülekedést és egymás letaposását átélni, akkor ehhez nem kell várnia december közepéig, itt már most is meg lehet kapni.

Tegnap este pedig egy hirtelen ötlettől vezérelve kimentünk Óbudára a Szentlélek térre, illetve a Fő térre. Ez egy borzasztó hangulatos hely karácsonyi díszek nélkül is, de most aztán meg pláne. Szépen ki vannak világítva a fák a bejáratnál, a térre magára már évek óta mindig telepítenek egy ingyenes korcsolyapályát (amikor még a közelben laktunk albérletben – te jó ég, már öt éve! -, akkor rendszeresen jártam ki ide korizni), most pedig szépen körbeépítették fabódékkal, még egy körhinta is van, minden ami kell. De nincs tömeg, szépen lézengenek az emberek, nem is kihalt, olyan kellemesen andalgós hely. A kínálat nagyjából a szokásos, csecsebecsék, meg sok kajálda, de teljesen rendben van szerintem. Szóval ez az év 365 napjában egy ilyen kis béke szigete hangulatú hely, de most aztán sokszorosan is, és főleg így, hogy előtte megéltük a Vörösmarty teret, és összehasonlítottuk ezzel, hát ég és föld a kettő. Majd ha lesz még rá alkalom, kijövünk korizni a kislányommal, a jég kipróbálására sokkal jobb lenne, mint az eredetileg tervezett Műjégpálya, mert méretében pont akkora, amennyi nekünk még így is bőven elég, és tényleg ingyen van, szóval ezt erre találták ki, hogy az ember csak úgy kijöjjön és csússzon egyet :)

Illusztrációnak meg egy körhintás kép (kislányom a hattyúban feszít a fényektől szuggeráltan):