Megnéztem az utóbbi időben pár Oscar-esélyes filmet, az összkép azt hiszem, hogy elég lesújtó, de azért írok egy-két mondatot mindegyikről. Legyen népszerűség szerint növekvő sorrendben (mármint az én saját értékelésem szerint):
4/10:
American Hustle (Amerikai botrány): ez volt az a film, amit a leginkább untam, és a legkevésbé nem tudtam hova tenni. Vontatott, hiányzik a történet, lapos, humortalan – és még a színészi játék sem menti meg. Az külön idegesítő, hogy ilyet Oscarra jelölnek (sőt, az egyik legnagyobb esélyesnek tartott a legjobb film kategóriában). Hozzátenném még, hogy ugyanez a csávó rendezte a tavalyi Napos oldal-t, ami szintén ritka szar film lett szerintem, ergo levonhatom a következtetést, miszerint David O. Russell filmjeit a jövőben NE nézzem meg.
The Book Thief (A könyvtolvaj): jó tudom, ezt kb semmire nem jelölték, de a szándék az volt. Ezen tényleg szenvedtem, hogy ne aludjak el, ami külön idegesített, hogy valami hibrid német-angol nyelven beszéltek benne, fogalmam sincs, miért. Volt benne valami nagyon áldrámai, nem igazán sikerült átéreznem az ütősnek szánt részeket. Valami nagyon félrement ebben a filmben.
5/10:
12 Years A Slave (12 év rabszolgaság): erről azt hiszem, már írtam, egyszerűen nem volt jó, nem volt benne semmi emlékezetes, vagy akár csak egy kiemelhető rész, ez az a film, amire biztos vagyok, hogy kb fél év múlva már senki nem fog emlékezni. Ja, és ez a legjobb film kategória másik nagy várományosa :)
Her (A nő): ez az, amiről már plakát alapján megmondtam volna, hogy nem fog tetszeni. Pedig a sztorija tök jól hangzik (egy férfi beleszeret egy mesterséges intelligenciába), akár még érdekes kérdéseket is felvethetne, sőt, Scarlett Johansson A Nő benne (igaz, csak a hangja :) ), mégis ez is annyira oscaros lett, hogy majd’ elaludtam rajta, és amikor vége lett úgy álltam fel, hogy ezt a semmit is jól elhúzták két órán keresztül.
Inside Llewyn Davis: ez csak a “futottak még” kategória, mármint összvissz 2 jelentéktelen jelölést kapott, de azért megnéztem, mert Coen fivérek. Hát nem a legjobban sikerült filmjük, és akkor többet most diplomatikusan nem is kívánok írni róla…
6/10:
A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street): tudom, Martin Scorsese legalább olyan státuszban van, mint Woody Allen, ha fimje jön ki, azt díjazni kell, de valahogy ő nekem nem a zsánerem. Pedig igazán akartam szeretni, mert olyan maffiafilmeket csinált, mint a Nagymenők, ami kicsit inspirációként is szolgált a Maffiózók című sorozathoz, tehát elvben tisztelem Scorsese-t, de nekem valahogy nagyon nem jönnek be a filmjei, és a Wall Street farkasa is inkább csak olyan “egyszer elmegy” kategória volt. Nem mondom, hogy elvett három órát az életemből, de még egyszer azt hiszem, nem akarom látni.
Saving Mr. Banks (Banks úr megmentése): tudom, ezt se jelölték kb semmire, de ahhoz képest, hogy miket hallani róla, nekem ez a film egy pozitív csalódás volt. Ha lehet, ezt inkább hat és félre pontoznám, nem egy nagy szám, de kellemes film (persze érdemes szeretni hozzá Tom Hankst és Emma Thompsont).
7/10:
Dallas Buyers Club (Mielőtt meghaltam): hát ettől igazán nem vártam semmit, ehhez képest kellemesen eltelt a két óra, még azt mondom, kicsit át is tudott valamit adni a film a hangulatból, mármint – volt hangulata. Már ezt is díjazni kell :)
Phillips kapitány (Captain Phillips): ezt párba lehet állítani a rabszolgás filmmel: mindkettő igaz történet alapján, előbbi dögunalom, ezt viszont izgalmasra csinálták meg. Látszik, hogy Oscarra szánták, de ezzel együtt élvezhető. A vége kifejezetten feszült volt, és jól kihozták a Nagy USA, kontra szomáli nincstelen kalózok ellentétet. Ezt még talán egyszer máskor is megnézném :)
Blue Jasmine: jó, elfogult vagyok, Woody-t szeretem, de akkor is, azzal azért tisztában vagyok, hogy neki is vannak sikerült, és kevésbé sikerült filmjei (pl a Rómának szeretettel kevésbé sikerült volt). Ez sikerült. Nincs túlbonyolítva, nincs agyoncsavarva, de mégis van mondanivalója, egyszerű film, de nagyszerű is. Mármint egy 7/10-es osztályzat erejéig.
…és ami még jelölést sem kapott, de azért itt lenne a helye: Rush (Hajsza a győzelemért). Nem nézek Forma 1-et, soha nem is néztem, de ez a film tök jól lett megcsinálva, Daniel Brühl-t a Goodbye Lenin! óta szeretjük, nem is értem, miért ignorálták ennyire az Oscarról (főleg egy ilyen mezőny mellett).
8/10:
And the winner is… mi más, Gravity (Gravitáció). Másfél óra tömény űr, végig lekötött, az egyik legnagyobb filmélményem a tavalyi évben, drukkolok neki, kapja meg a lehető legtöbb szobrocskát. Szokás szerint ez egy olyan film, amit divat fikázni (az Avatar óta divat fikázni a látványos filmeket), pedig elvitathatatlanul jó. Aki más mond, annak nincs igaza :) Ilyen egyszerű.
És ennyi, valamit azért elárul, hogy 8/10-nél senki nem küzdötte feljebb magát, de igazából én a díjidőszak filmjeitől már alapból nem várok túl sokat. Meg attól sem félek, hogy jönnek még jó filmek, max várni kell rájuk egy kicsit :)
Pytta blog 