esti elmélkedés

Egyébként gondolkodtam ezen a munka dolgon, és valamilyen szinten úgy érzem, még hasznos is lehet, hogy most ilyen élethelyzetbe kerültem, mert most legalább ezt is megtapasztalom. Úgy értem, ez egy olyan érzés, mintha teljesen kicsúszott volna a talaj a lábad alól, mintha feje tetejére állt volna a világ, mintha teljesen egyedül maradnál egy végtelen nagy térben, és fogalmad sincs, mibe kapaszkodj. Mármint valami ilyesmi volt az nap, amikor közölték velem, hogy vége. És ilyesmit még nem nagyon éreztem, mert tulajdonképpen azt mondhatom, hogy több, mint simán alakult az eddigi életem. Felvettek a gimibe (egyből), utána felvettek egyetemre (egyből), aztán azt is megcsináltam a kiszabott öt év alatt, és még utolsó évben elkezdtem dolgozni is, tehát még csak az előszelét sem éreztem meg annak sem, hogy milyen az, amikor az ember eszeveszettül és kétségbeesetten munkát keres. És azóta itt dolgoztam végig, ahol még hónap végéig vagyok. Persze közben voltak olyan periódusok (illetve igazán csak egy), amikor úgy éreztem, most körül kell néznem, és be kell adnom pár helyre az önéletrajzom, de ez is teljesen tét nélküli dolog volt, mert senki nem mondta azt, hogy namárpedig akkor mostantól ki vagy rúgva, mehetsz amerre látsz. Szóval nem voltam rákényszerítve a váltásra, most pedig rá vagyok, és végülis valamilyen szinten ennek örülhetek is, mert megtapasztalom, hogy milyen is ez az egész…

Aztán remélem, majd azt is, hogy milyen jó érzés az, amikor az ember isméttalál egy állást, és nem érzi magát teljesen értéktelennek és elveszettnek :)

Bükk

Amikor még nem tudtam, hogy gondolkoznom kell-e majd azon, hogy vajon novemberben hol fogok dolgozni, lefoglaltam a hosszú hétvégére egy szállást a Bükkben, hogy Sz-el pihenjünk egy kicsit. A terv az volt, hogy veszek egy Bükk térképet, és majd kitaláljuk, hogy mit csináljunk. Hát így is lett, ott voltunk három napot (egészen pontosan Répáshután, ha valakit érdekel, tehát inkább a Miskolchoz közeli részen, nem az Egerhez közeli felén), és mindhárom nap másfelé mentünk, és jól le is jártuk a lábunkat :) Azt még álmomban sem reméltem, hogy ilyen időnk lesz, mint amilyen most volt, és ilyenkor az erdő is különösen szép arcát mutatja, amit pár képen illusztrálni is tudok (tényleg nem rajtam múlt, de szerintem iszonyú jók ezek a képek, éshát mondanom sem kell, hogy élőben meg még szebb volt…):

szép fények

szép színek

nagyon szép színek

szép kilátás

Ja és persze – kell ezt még mondani? – rákattintva mindegyik kép eredeti nagyságában is megtekinthatő.

Egyébként egy csomó állatot is láttunk (őz, szarvas, muflon, bagoly), de azokat sajnos nem sikerült lencsevégre kapni…