kukoricázás

(Jelzem, hogy ez a poszt már korábban íródott, csak most tudtam feltölteni a freeblog dolgai miatt – bár elvileg visszadátumozva teszem fel)

Hétvégén elmentünk a már-már hagyományszámba menő vönöcki kukoricaszedésre szordzs-ékhoz. A program nagyjából hasonló mindig, péntek este megérkezünk, szombat reggel elkezdjük leszedni a kukoricát, délután berakjuk a góréba, aztán elmegyünk egy szabadon választott termálfürdőbe, ott jó sokáig áztatjuk magunkat, vasárnap még kivágunk annyi kukoricaszárat, amennyire van időnk, és ebéd után nem sokkal indulunk haza.

Hát ez így ment most is, a pénteki indulás kicsit nehézkes volt ugyan, egyrészt, mert eleve később indultunk, másrészt mert még útközben is voltak fennakadások, de végülis szerencsésen megérkeztünk pontban éjfélkor. Kicsit sajnáltam, de Sz most nem tudott jönni, mert lebetegedett a héten, és bár pénteken már jobban volt, azért ezt a hétvégét nem vállalta be, mert annyira jó időt nem mondtak… De azért így is voltunk öten. Meg annyira sok kukorica sem volt (mint mondjuk két éve), úgyhogy egész vígan ment a szedés, kora délutánra végeztünk, és négykor már a sárvári termál bejáratánál toporogtunk. Jó volt ez is, bár itt meg a szaunában voltak kellemetlenségek, de végülis túltettük magunkat rajta, meg a vízicsúszdák kárpótoltak mindenért. De jó volt a melegvizes rész is, én legalábbis el tudtam tölteni elég sok időt ott is. Vasárnap reggel aztán valamiért elég későn tudtunk csak összeszedelődzködni, de végülis sikerült, a munka több, mint felét szerintem megcsináltuk így is, és ez az a rész, amit sose szoktunk teljes egészében befejezni emlékezetem szerint. Aztán ebéd, elláttak minket mindenféle útravalóval, és már robogtunk is haza – többek között két fatörzzsel a csomagtartóban, de ezt ne kérdezze senki, miért :) Szóval összességében jól telt a hétvége, Ati barátomékat is régen láttam már, meg egyébként szordzsot is, egész olyan volt, mint a régi szép koleszos időkben, valamin mindig el tudunk hülyéskedni, legyen az háromkilós lipóti kenyér, vagy akármi más.