ARCHÍV – lakógyűlés

Múlt hét szerdán volt egy rögtönzött lakógyűlésünk, hát, legalább megismertem még pár embert a házból… érdekes élmény volt. Van az idegbeteg körmét rágó közös képviselő, akit most leváltottunk egy harmincas, szoláriumozott szőkére festett hajú hölgyre, látványra persze pozitív a változás, de nem tudom, hogy érdemileg történni fog-e valami. Van egy idegbeteg  lakó (azt hiszem alattunk lakik), aki mindenre tudott valami „okos” véleményt vagy hozzászólást mondani (ennek mind nagyon örültünk, hiszen így tovább lehetett levegőzni a nulla fok körüli budapesti éjszakában a ház udvarán); van a köpcös fazon, akinek legnagyobb problémája nem az volt, hogy leomlik a függőfolyosó, hanem, hogy a harmadikon a lépcsőfordulóban mikor cserélik ki a villanykörtét – erre egyébként meglepően sok helyeslő hümmögés érkezett, jelezve, hogy ez bizony mások nyelvén is ott volt már… van az ingatlanbetyár, aki megvett potom pénzért egy lakást a házban, felújította, és most el akarja adni, de előtte szeretne leakasztani valami kis lóvét a házról nem tudom, milyen jogcímen, de legalábbis nem szeretné tovább fizetni a közös költséget (innen üzenem, hogy márpedig fizetni fogod ecsém, a lakásról meg ne is álmodj, hogy eladod, vagy legalábbis nem fogja behozni az árát – remélem)… van még a szomszéd néni, akinek szintén eszébe jutott hirtelen, hogy az ő plafonja is elkezdett penészedni, és ez azért van, mert leszedték a szigetelést, és ezt is ki fogja neki kifizetni… Na és akkor én szépen elszivárogtam, mert a többi már annyira nem érdekelt. Egy élmény volt amúgy, tanulságos, kár, hogy nem vagyok szociológus, vagy pszichológus…