ARCHÍV – CoD

The legendary game returns:

Egy játék van, amit úgy nagyon szerettem a koleszban is nyomatni a többiekkel, az pedig a Call of Duty 2 volt. Sok-sok pálya, kipróbáltunk minden játékmódot, capture the flag, távcsöves, sivatagos-shotgun-os, satöbbi satöbbi. Ezeknek az időknek már vége (sajnos – de én úgy gondolom, hogy inkább szerencsére, azért iszonyat sok időt elvettek, teljesen értelmetlenül), most viszont Gyuri barátom egy kicsit visszahozott belőle nekem, mivel ő is szereti, de nem nagyon volt kivel játszania, ezért beszervezett engem is, most neten keresztül de valami spéci módon, hogy csak mi lássuk, úgy játszunk. Ma voltunk hatan is, ment rendesen a hentelés… :) Hát néha tényleg úgy tűnik, hogy hiányzott ez a játék azt hiszem – de talán így ilyen nyári izzasztó estéken még meg is bocsátható, hogy ilyennel töltöm az időt…

Csináltam egy ügyes kis screencap-et is, csak ezért írtam a körítést is, hogy ezt kirakjam, nem a legjobb, de legalább én csináltam :)

 

CoD2 deathmatch ingame picture – enemy épp nincs rajta, de majd egyszer lehet, hogy sikerül olyat is csinálni :)

ARCHÍV – óbuda+szélrózsa

Tegnap este Sz-szel bejártuk az albérlet környékét, nem mondom, hogy ’tágabb’ környékét, de azért egy félórás séta volt, egész nagy kört mentünk szerintem. Eddig azt hittük (én is), hogy milyen jó, hogy csendesebb zöldövezetes helyen vagyunk, aztán most kiderült, hogy „mögöttünk” még csendesebb és még zöldövezetesebb negyed van. És egyébként külön jó, hogy a nagy panelok határolják a helyet, mert elfogják a zajt. Persze azoknak nem jó, akik ott laknak (gondolom), meg amúgy sem szép látványok, de pl a fák lombja alatt annyira nem is látszanak, úgyhogy nem olyan zavaró. Szóval a környék tele van játszóterekkel, parkokkal, tényleg csöndes, békés hely. Óbuda rulz – ha még nem írtam volna, de most méginkább rájöttem erre…

Holnap megyek IDE, ma nézegettem a programot, filmklub: 6 filmből ami lesz három nap alatt négyet már láttam… Lehet, hogy kicsit sok filmet néztem az utóbbi… hm, 5 évben? Egyébként sajnálom, mert azok jók is, de most annyira lehet, hogy nem akarom újranézni őket (Idétlen időkig – mondjuk arra bármikor beülnék; Truman show, Páratlan prédikátor – egyik kedvencem, de pont nemolyannagyonrég láttam, és már amúgy is sokszor…; és az Ádám almái – az meg olyan, hogy jó, de kb ötévente egyszer, és én kb egy éve láttam). A maradék kettő meg olyan, hogy nem nagyon hallottam róluk, de nem is nagyon érdekelnek… Na mindegy, lesz még jó sok minden, meg remélem sok ismerős, meg Felsővezeték (!!!), meg mittudomén, de már várom. Majd írok, szokásos valami képet berakok, mert úgy legalább van mit nézni annak, aki nem szeret olvasni – aztán megyek.

DON’T TRY THIS AT HOME!!!