Kezdek néha ráeszmélni már én is, hogy BIZONY itt a nyár, azért van néha ilyen dögmeleg, és azért nem bírok este sem rendesen aludni, mert folyik rólam a víz mindenhonnan… És igen, már július van, ez egyszerűen hihetetlen, és én még mindig csak itt ülök folyamatosan egy épületben naphosszat, és csak esténként van egy kis időm, hogy egyáltalán kimozduljak. Na jó, nem panaszkodok, mert minek, idáig amúgy is szar idő volt (meg még lesz is gondolom), és majd azért be lesz iktatva egy kis nyaralás is nyárra, csak ki kell várni :) De mondjuk a szervezéssel sem állok túl fényesen, mindegy, Sz-szel eldöntöttük, hogy mégsem megyünk Erdélybe, mert macerás, meg minden, viszont a Balatonnál tök jól el lehet lenni, főleg, hogy megkombózzuk egy kis kirándulással is a Bakonyba, meg a Balaton-felvidéken. Ez a nagy terv, most nem akarok világot látni, meg az drága is, meg amúgyis, viszont itt van ez a mi szép kis országunk, ahol egyébként VANNAK szép helyek, csak meg kell találni őket…
Na ennyit a nyárról… A másik téma amin morfondíroztam mostanában, az a zene volt, úgyhogy most egy kis véleményszerűséget leírok ezzel kapcsolatban…
Tök rossz, hogy vannak olyan együttesek, amiknek az első albumáról mindegyik (de tényleg kivétel nélkül) számuk tetszik, és csomószor meghallgatom, és aztán jön ki sorban a többi, és azok már nem olyanok… de kicsitsem. Ez most csak azért jutott eszembe, mert egyszerűen nincs olyan zene, amit most szívesen hallgatnék (persze lehet, hogy velem van a baj), eddig mindig volt valami újabb, és újabb, és most csak a régiek közül tudok válogatni, és az már uncsi, meg minden. Persze lehet, hogy csak lusta vagyok keresgélni, meg amúgysincs ízlésem, hogy valami olyat hallgassak amit szoktam… Merthogy ilyen nincs. De új stílust sincs nagyon kedvem kipróbálni… Nemjó ez így.
Na de az előzőre visszatérve, mondok pár példát: egyik nagy kedvenc együttesen a The Killers, aminek az első albumát még antiati barátomtól másoltam át, és kb fél évvel később tökvéletlenül meghallgattam (mert akkor sem volt éppen más :) ), és rájöttem, hogy ez naggyon jó! És akkor azt hallgattam kb egy hónapig folyamatosan (Kedvenceim: Jenny Was a Fiend of Mine; All These Things That I’ve Done; Smile Like You Mean It – ha valaki esetleg bele akar hallgatni ->irány a Youtube, nem linkelek annyit :P). És aztán egyébként volt a többi albumukon is jó (meg nagyon jó is), de messze nem annyira, hogy az összes olyan minőségű legyen (sőt, nemkevés olyan szám is van, ami egyszerűen hallgathatatlan számomra). Ja és azóta mint hallottam fel is bomlott a zenekar :), de ez jó hír, legalább még ratyibb zenét már nem csinálnak (biztos ők is rájöttek, hogy ez így nem kóser).
Na jó, IDE kattintva mégis találtok egy youtube linket, úgyis tudom, hogy lusta mindenki :)
Na aztán van egy együttes, aminek tökvéletlenül bukkantam rá a zenéjükre, tényleg nem is emlékszem már, hogy hogy, mindegy, meghallgattam. Ez a Vampire Weekend. Ilyen kis tingli-tangli zene, de ez is olyan volt, hogy újra és újra meg kellett hallgatnom, és azóta is az egyik nagy kedvencem (Kedvenceim: A-Punk; Walcott; Mansard Roof). Akkor még csak egy albumuk volt, nemrég szedtem le a másodikat (amit egyébként már év elején kiadtak, csak hozzám most jutott el :) ), és abban is vannak jók, de valahogy csalódást keltett bennem…
Akkor már EGY SZÁMOT ide is berakok :)
A harmadik meg a Scissor Sisters (róluk jutott eszembe, hogy ez most megírom), akik egy elég érdekes zenét játszanak (ha valaki ismeri, akkor megfordulhat a fejében, hogy ’ember, te meleg vagy, hogy ilyet hallgatsz?’ dehát nem tehetek róla, nekem bejön), de az első albumról egytől egyig olyan, hogy együltő helyemben meg tudnám hallgatni akár ötször egymás után… (Kedvenceim: Laura; Take Your Mama; Music Is The Victim) Na ők is kiadtak egy kevésbé jó második albumot, most nyáron meg egy harmadikat, amit eddig még csak egyszer hallgattam meg, de valahogy nem mászott a fülembe…
És akkor a miheztartás végett TESSÉK :)
Egyébként az is igaz (ezt még gyorsan, de aztán most már befejezem), hogy amit az ember először hall/lát, az tetszik jobban neki. Velem legalábbis így szokott lenni, azt hiszem ezzel nem mondtam nagy újdonságot :) Azért írtam, hogy ’lát’, mert a filmekkel is így van, ha előbb látok egy feldolgozást, vagy akár egy film „második” részét, akkor az általában jobban tetszik. Zenében meg pl szintén antiati mutatta a Parov Stelar nevű előadó Coco című albumát, ami azt hiszem, hogy a legújabbja, és az teljesen bejött, szinte ugyanúgy egytől egyig a számok, mint az előző példáknál, aztán amikor letöltöttem régebbi albumait, akkor viszont már nem éreztem ugyanezt (lehet, hogy csak az újdonság varázsa az egész – de tényleg, ez most jutott eszembe :) ).
Ehhez azért nem tudok kedvenceket írni, meg ilyesmik, mert nem tudom a számok címeit :) – és mivel most nem otthon vagyok, nem is tudom megnézni őket, sem meghallgatni neten (mert nincs hangfalam, meg egyébként is…), de akit érdekel (csakhogy legyen link :)), az csemegézhet ITT.
Na akkor most befejezem, mert sok lesz…
Pytta blog 