Huh… Rég volt, amikor legutóbb valamit is megosztottam az internettel életem eseményeiből.
Befejeztem a vizsgaidőszakot – elvileg. még egy eredményt nem tudok, de egyébként hivatalosan is teljesítettem 54 kreditet a felvett 55-ből. Az durva. Sőt, minden bizonnyal életem eddigi legjobb átlagával sikerül befejezni a félévet azt hiszem – vagy legalábbis közel legjobbal. Ez azt jelenti, hogy bár soha nem mondtam azt, hogy ez a szak nehéz, úgy tűnik, hogy az egyetem vége felé bizony eléggé eleresztették a gyeplőt. Igaz volt egy szigorlatom, és az pont jó szarul sikerült, de egyébként azért teljesíthető volt bőven a dolog, pedig korábban 35 kreditet is féltem felvenni, nem hogy negyven felett – pláne ötven felett!!! Azért gyűlt ez így össze, mert volt vagy három tárgyam, amit negyedévben is megcsinálhattam volna, csak már akkor is azt hittem, hogy sok a tárgyam, ezért későbbre halasztottam – most meg ugye tovább már nem lehet halogatni.
Egyébként minimális azon csoporttársaim száma, akik idén be akarják fejezni az egyetemet, ez egészen megdöbbentett; a “harmadéves” létszámunknak kb a fele (tehát nem az elsőéves sok ember fele, hanem a harmadévben még bent levőké!!!), pedig egy csomóan befejezhetnék, csak kimennek külföldre egy fél évre, vagy nem akarják igénytelenül összehányni a szakdolgozatukat, meg mindenféle kifogással fél-egy évet csúsznak. Én meg úgy vagyok vele, hogy minél hamarabb el innen, végre szeretnék valami értelmeset kezdeni magammal – de ezt már biztos írtam.
Az utolsóelőtti, tegnapi vizsgám egyszerűen botrányos volt – még az átlagoshoz képest is. Elvileg délután egykor kezdtünk volna, 23 ember, szóbeli vizsga. Az kiccsit sok nálunk, számolgattuk, hogy kb este hét körül vizsgázik az utolsó ember majd… Várunk délután kettőig, erre valaki felhívta a tanárt, hogy ugyan hol van (ez egy külsős tanár egyébként, a tárgy meg egy utolsó speci, amire a most vizsgázók kb kétharmada egyáltalán nem is járt be), azt mondja fél négy előtt nem ér be. Na jó. Fél ötkor elkezdődött a vizsga, mindenki igyekszik bejutni, én maradtam a végére, mert amit el akartam volna még intézni, azt már így is úgy is lekéstem. Ez még hagyján, de olyan este hat körül megjött még három csoporttársunk, matta részegen, randalíroztak a folyosón, ordibáltak, csinálták a parádét, na mondom fasza – ja persze ők is vizsgázni jöttek, azt ki ne felejtsem -, megvártam míg ők is lemennek, aztán végülis este kilencre végeztem én, és utánam még voltak hárman. Megszenvedtük.
A legtöbb vizsga olyan volt idén, hogy jó, de lehetne jobb is – mert egy telhetetlen állat vagyok. Szóval jó sok négyest kaptam, ez azt jelenti, aminek én alapból örülök, de amikor mindenki más ötöst kap körülötted, akkor kicsit átértékelődnek a dolgok. Igen, idén majdnem minden tárgyból ezen a szinten ment a jegyosztás.
Felvettem jövő félévi tárgyaimat is, de arról majd később, ha végleges lesz – elöljáróban annyit, hogy van összesen három tárgy, amit még muszáj megcsinálnom, a többi speci, meg tesi, meg ilyenek lesznek – persze valahogyan közben a szakdolgozatot is meg kell írni, úgyhogy végülis nem fogok unatkozni szerintem…
Kolesz: szordzs elköltözött, most tavalyi egyik szobatársammal lakom, de még vizsgaidőszakban vagy én nem vagyok itt, vagy ő. Majd februártól beindul az év…
Pytta blog 