ARCHÍV – vízminőség 1

Vízminőségvédelem-, szabályozás (csütörtöki vizsga):

Szintén hidrológus tárgy, épeszű ember ne is vegye fel szerintem, ha nem muszáj. Nem azért, mert nehéz, még csak azt sem mondom, hogy unalmas, de egyszerűen egy félév alatt az ilyesmit nem lehet megtanulni, így viszont nincs túl sok értelme – pedig szerintem lenne. Az előadást egy olyan bácsi tartotta, akit én nagyra becsülök, okos ember és érdekes dolgokat is mondott, de nagyon kevés volt belőle a megjegyezhető elem. Az ember meg ugye általában nem az érdekességek miatt jár egyetemre.

Jó lett volna megérteni az érdemi dolgokat is, de mondom, ehhez meg nem volt előképzettségünk. Ismét egy olyan tárgy, ami hasznos mérnököknek, de mi nem tudunk vele gyakorlatilag semmit sem kezdeni.

A gyakorlatot egy kiállhatatlan nő tartotta, másfél óra helyett mindig legalább két óra hosszáig csütörtök esténként, és mindvégig egy számítógépes oktatóprogramot nyüstöltünk úgy, hogy a vizsgát csak papíron kiszámolható feladatok alkották. Ráadásul bár érdekes volt ez a program is, egyszerűen nem volt idő megérteni, mit csinálunk tulajdonképpen – és persze otthon az ember szánhatna rá időt, de könyörgöm, minek?! Egyszerűen nem volt meg rá a motiváció. Mert bár a szennyvíztisztítás fontos, és érdekes is, én szinte biztos vagyok benne, hogy ezzel SOHA nem fognak megbízni egy geográfust, én sem tenném, mert nem értünk hozzá. Ennyire egyszerű. Jó lett volna csupán az alapokkal foglalkozni ezen óra keretében, de ezen azért jelentősen túlmentünk. Ahhoz viszont mégiscsak kevesek vagyunk, hogy teljesen magunkévá tegyünk ezzel kapcsolatban minden tudást.

A témák a félév során: egyszerű szervesanyag-lebomlási folyómodell feladat; oxigénháztartási viszonyok elemzése (pontszerű és nem-pontszerű vízszennyezés, több szennyezőforrás esetén); balesetszerű vízszennyezés előrejelzése; vízgyűjtő tápanyagforgalmának elemzése; tavak anyagmérlegének számítása.

Ez is olyan, hogy jól hangzik, de én sem tudnám megmondani, hogy micsodák. Mondjuk maga a program ebből talán valóban hasznos, mert amit sikerült belőle megértenem, azt talán valamikor egyszer még alkalmazni is tudnám. De a tárgyi tudásom nagyjából annyi, hogy megtanultam mi az a ’biokémiai oxigén igény’, meg, hogy mik a hazai vízminőségi szabvány legfontosabb paraméterei (5), meg, hogy mi okozza az eutrofizációt. De ezeket is csak azért, mert nagyon valószínű volt, hogy benne lesznek a vizsgában (és tényleg), és nem akartam szemtelenül puskázni, hanem bemagoltam őket rendesen.

Kíváncsi leszek az eredményre.

ARCHÍV – matstat

Matematikai statisztika a hidrológiában (pár mondatban):

Egy olyan tárgy, amit alapból geográfus nem tanul, csak ha elkezdte a hidrológiát is – mint én. Na most a legtöbben ezen akik ezt tanulják, környezetföldrajzi szakirányon vannak, én meg ugye területfejlesztőn. Tehát még csak egy kis hasznát sem látom általában az itt tanult dolgoknak, ennek meg aztán végképp…

Ilyesmiket tanultunk, hogy: valószínűség, valószínűségi változó fogalma, valószínűségi változó empirikus sűrűség- és eloszlásfüggvénye; eloszlásfüggvények (normál, Gamma-, Pearson-eloszlástípusok); tényleges és simuló eloszlás; egyöntetűség, függetlenség, illeszkedés vizsgálata; idősoranalízis, előrejelzés idősormodellel…

Namost ezek szépen hangzanak, de kb annyi volt az egész félév, hogy mindegyik típusra kellett egy feladatot beadni, amit persze együtt csináltunk meg, mert külön-külön mindenki hülye volt hozzá, ráadásul egy 2 évvel előttünk végzett geográfus teljes kidolgozott feladatsorának segítségével oldottuk meg a dolgokat. Szóval ha valaki megkérdezné, mit miért csináltam, azt mondanám, azért, mert a másik is úgy csinálta. Az értelmét csak nagy vonalakban sikerült felfognom, nagyrészt a vizsga előtt egy-két nappal, de mivel egy kabaré volt az egész vizsga, azóta már szépen el is felejtettem kb mindent. Volt értelme? Lesz valami hasznom belőle a későbbiekben? Semmi. Esetleg, ha valahol PONTOSAN ugyanilyen feladatot kapok kiszámolni, újra lemásolhatom a megoldott példasor alapján. Négy kredit? Négy kredit. Ennyi.