ARCHÍV – képes

Most kicsit sulitémától függetlenül (viszont jó sok képpel megfűszerezve, hogy érdekesebb legyen):

Tegnap Sz meg én elmentünk egy kiállításra, egy tavaly végzett, itt a koleszban lakó képzőművészetis srác képei vannak kiállítva, ingyen meg lehet nézni, sőt, még tájékoztatófüzetet is kaptunk. Nagyon modern, én mondjuk nem tennék ki egy ilyet a nappaliba, de lehet, hogy nem is azért vannak. Azt mondják, ez művészet – én meg elhiszem. De ezt a srácot mindenesetre nagyra tartom, már csak azért is megnéztük a képeit, az meg külön érdekesség, hogy valami miatt most ilyen manga-elemeket vett be a művekbe, nem tudom miért, majd ha egyszer erre jár még, akkor megkérdezem tőle. Ha valakit érdekel, Hidvégi Áron: New Scribbling a kiállítás neve (Új firkálás???), megtekinthető júni 14-ig a NextArt Galériában (www.nextartgaleria.hu) – érdekes. Itt meg egy kis ízelítő:

  

És akinek ez felkeltette az érdeklődését: itt:(www.hidvegiaron.hu) van még pár régebbi kép is (és akkor azt hiszem a reklámból most már elég is lesz…).

Szintén tegnap megnéztük a Speed Racer című filmet. Én meg kell mondjam, hogy elfogult vagyok, mert már kb egy éve tudok róla, hogy készül a film, és azóta vártam – ezek után nem meglepő, hogy tetszett, de még Sz-nek is, ami viszont valamit már jelent. Ez azért érdekes, mert eddig csak rosszat hallottam/olvastam a filmről, hogy lebőgtek a Wachowski-ak, lapos a történet, undorító a képi világa, tele van sablonokkal satöbbi. Namost attól függ, ki hogy ül be a moziba (ja, azt azért érdemes megjegyezni, hogy este hatkor a Corvinban egyedül minket kettőnket érdekelt a film, így még nem is voltam moziban, már ezért megérte elmenni), mert ha valami mátrixos filozofikus nemtudommit vár az ember, akkor ne ezt nézze meg. Viszont ha azt vesszük, hogy ez egy rajzfilm (ráadásul anime-)adaptáció, akkor viszont maximálisan kielégít minden igényt, ugyanis: szórakoztató, helyenként vicces, megfelelő mértékben el van rugaszkodva a valóságtól, izgalmas, és még látványos is. Ha valakinek nem tetszett a színkavalkád, azt meg tudom érteni, én nem hánytam el magam, ez ilyen lett, és gondolom direkt. De már csak az autóversenyes jelenetek miatt érdemes lenne másodszor is megnézni, mert egyszerűen számomra már felfoghatatlanul gyors volt. És jó. Szerintem rendben van a sztori is, csavaros, de mégsem kell rajta gondolkodni, jó volt a történetvezetés (sablonok pedig MINDEN filmben vannak), kicsit gyermeteg néha a humora, de mondom, ez félig-meddig kisebb korosztálynak lett szánva. Ami szar volt, az a magyar szinkron, és nekem egyre jobban elveszik a kedvem, hogy manapság szinkronos filmet nézzek. Inkább fogom és letöltöm – ebben biztos vagyok, hogy ez levont a film élvezhetőségéből. Na mindegy, én csak ajánlani tudom, akár ismeri valaki az animét akár nem, két órára elkábítja az embert, és nem éreztem úgy, hogy elvesztegettem volna ezt az időt.

Az anime…

…és a film

Na mára ennyit…

ARCHÍV – mapinfo

Két dolog tűnt fel: az egyik, hogy mindig csak a fikázás megy, ha suliról van szó (ha csak szolidan is), a másik, hogy hiányoznak a képek (a szövegre meg egyébként nem kíváncsi senki), úgyhogy most mindkettőt korrigálom egyszerre – legalábbis megpróbálom.

Számítógépes társadalomföldrajzi térképezés: 

Alias Mapinfo. Ez egy olyan óra (avagy olyan szoftver), amiről csak jót tudok mondani. Ja, igen a Mapinfo az egy program, nem nehéz kitalálni mire való, térképeket lehet vele rajzolni. Mi ezt még első félévben kézzel csináltuk Bevezetés a térképészetbe gyakorlaton, fogalmam sincs miért. Ez az a program, aminek szinte minden lehetőségét ki tudjuk használni maximálisan, és ki is kell, ha máshol nem, hát a diploma készítése közben, de én úgy vettem észre, hogy a kinti életben is használják. Szóval végre egy olyan dolog, aminek gyakorlati haszna is van, és viszonylag könnyen elsajátítható, amellett pedig még látványos is. Hát, hogy mire is használható, abba most nem nagyon megyek bele, de az a lényeg, hogy tematikus térképeket lehet gyártani vele, kis kézügyességgel és sok adattal. Egy félév alatt is simán megtanulható. De inkább mutatom a képeket; nekem Marokkóról kellett alkotni, aki nem ismerné fel (ha nem tudnám, én sem), ez Marokkó, és ezeket csináltam belőle – többek között:

Persze nem lehet elolvasni a feliratokat (és most kinagyíttatni sem tudom, de ez most egy sima térkép utakkal meg városokkal, meg régióhatásokkal.

Ez meg a népességet mutatja, a tájolás elvileg maradt észak-dél, csak kicsit megfeküdt közben (valaki nézze meg az atlaszban, ha érdekli), a piros sokat jelent, a zöld meg keveset.

Ez meg a népesség változását mutatja 1994-2004 között (mind közül a legszebb:) A keretek lehet, hogy csak nálam látszanak olyan rosszul, de ha másnál is, akkor sorry.

ARCHÍV – vízminőség 2

Vízminőség, vízvédelem:

Nem, nem kezdek el újra az előző témáról írni, ez egy teljesen másik tantárgyam (volt), amit csak azért vettem fel, mert gondoltam, hogy így két legyet ütök egy csapásra, hiszen közel azonos a tárgyak neve. Namost maga a tartalom azért jelentősen eltért sok helyütt, de sokban azért ki is egészítették egymást, úgyhogy összességében talán volt valami haszna mindkettőnek. Ennél a tárgynál maradtunk egészen elméleti, már-már filozófiai síknál (mi a környezet? mi a védelem? mi a környezetvédelem? mi a vízminőség? stb), aztán egy idő után átmentünk a – megintcsak – mérnöki megoldásokra (szennyvíztisztítás formái), de ezeket vizsgán abszolút nem kérdezte vissza a tanár, lévén, hogy úgysem értjük. És igaza van.

Kicsit felemás volt ez a dolog, mert a jegyzet, amiből a vizsgára tanultunk (egy konkrét könyv, amit a tanár írt: Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályzás, csak ajánlani tudom, könnyed esti olvasmány) nagyon jól volt összerakva, az órák viszont igenigen unalmasak voltak – ráadásul névsorral, be kellett járni. Kezdődik ott az egész, hogy a bácsi már kb nyolcvan és a halál között van (nem sok ilyen tanárunk van amúgy), nem ért a laptophoz, meg a projektorhoz, meg a powerpointhoz, (de azért abban vannak az előadásai), süket, rosszul lát, és szenilis. Szóval enyhén szólva csalódás volt bejárni csütörtök reggelente NYOLCTÓL, nem szívesen tettem meg, de így utólag visszagondolva azért jó volt (ez lehet, hogy csak azért van, mert ötöst kaptam…).

ARCHÍV – vízminőség 1

Vízminőségvédelem-, szabályozás (csütörtöki vizsga):

Szintén hidrológus tárgy, épeszű ember ne is vegye fel szerintem, ha nem muszáj. Nem azért, mert nehéz, még csak azt sem mondom, hogy unalmas, de egyszerűen egy félév alatt az ilyesmit nem lehet megtanulni, így viszont nincs túl sok értelme – pedig szerintem lenne. Az előadást egy olyan bácsi tartotta, akit én nagyra becsülök, okos ember és érdekes dolgokat is mondott, de nagyon kevés volt belőle a megjegyezhető elem. Az ember meg ugye általában nem az érdekességek miatt jár egyetemre.

Jó lett volna megérteni az érdemi dolgokat is, de mondom, ehhez meg nem volt előképzettségünk. Ismét egy olyan tárgy, ami hasznos mérnököknek, de mi nem tudunk vele gyakorlatilag semmit sem kezdeni.

A gyakorlatot egy kiállhatatlan nő tartotta, másfél óra helyett mindig legalább két óra hosszáig csütörtök esténként, és mindvégig egy számítógépes oktatóprogramot nyüstöltünk úgy, hogy a vizsgát csak papíron kiszámolható feladatok alkották. Ráadásul bár érdekes volt ez a program is, egyszerűen nem volt idő megérteni, mit csinálunk tulajdonképpen – és persze otthon az ember szánhatna rá időt, de könyörgöm, minek?! Egyszerűen nem volt meg rá a motiváció. Mert bár a szennyvíztisztítás fontos, és érdekes is, én szinte biztos vagyok benne, hogy ezzel SOHA nem fognak megbízni egy geográfust, én sem tenném, mert nem értünk hozzá. Ennyire egyszerű. Jó lett volna csupán az alapokkal foglalkozni ezen óra keretében, de ezen azért jelentősen túlmentünk. Ahhoz viszont mégiscsak kevesek vagyunk, hogy teljesen magunkévá tegyünk ezzel kapcsolatban minden tudást.

A témák a félév során: egyszerű szervesanyag-lebomlási folyómodell feladat; oxigénháztartási viszonyok elemzése (pontszerű és nem-pontszerű vízszennyezés, több szennyezőforrás esetén); balesetszerű vízszennyezés előrejelzése; vízgyűjtő tápanyagforgalmának elemzése; tavak anyagmérlegének számítása.

Ez is olyan, hogy jól hangzik, de én sem tudnám megmondani, hogy micsodák. Mondjuk maga a program ebből talán valóban hasznos, mert amit sikerült belőle megértenem, azt talán valamikor egyszer még alkalmazni is tudnám. De a tárgyi tudásom nagyjából annyi, hogy megtanultam mi az a ’biokémiai oxigén igény’, meg, hogy mik a hazai vízminőségi szabvány legfontosabb paraméterei (5), meg, hogy mi okozza az eutrofizációt. De ezeket is csak azért, mert nagyon valószínű volt, hogy benne lesznek a vizsgában (és tényleg), és nem akartam szemtelenül puskázni, hanem bemagoltam őket rendesen.

Kíváncsi leszek az eredményre.

ARCHÍV – matstat

Matematikai statisztika a hidrológiában (pár mondatban):

Egy olyan tárgy, amit alapból geográfus nem tanul, csak ha elkezdte a hidrológiát is – mint én. Na most a legtöbben ezen akik ezt tanulják, környezetföldrajzi szakirányon vannak, én meg ugye területfejlesztőn. Tehát még csak egy kis hasznát sem látom általában az itt tanult dolgoknak, ennek meg aztán végképp…

Ilyesmiket tanultunk, hogy: valószínűség, valószínűségi változó fogalma, valószínűségi változó empirikus sűrűség- és eloszlásfüggvénye; eloszlásfüggvények (normál, Gamma-, Pearson-eloszlástípusok); tényleges és simuló eloszlás; egyöntetűség, függetlenség, illeszkedés vizsgálata; idősoranalízis, előrejelzés idősormodellel…

Namost ezek szépen hangzanak, de kb annyi volt az egész félév, hogy mindegyik típusra kellett egy feladatot beadni, amit persze együtt csináltunk meg, mert külön-külön mindenki hülye volt hozzá, ráadásul egy 2 évvel előttünk végzett geográfus teljes kidolgozott feladatsorának segítségével oldottuk meg a dolgokat. Szóval ha valaki megkérdezné, mit miért csináltam, azt mondanám, azért, mert a másik is úgy csinálta. Az értelmét csak nagy vonalakban sikerült felfognom, nagyrészt a vizsga előtt egy-két nappal, de mivel egy kabaré volt az egész vizsga, azóta már szépen el is felejtettem kb mindent. Volt értelme? Lesz valami hasznom belőle a későbbiekben? Semmi. Esetleg, ha valahol PONTOSAN ugyanilyen feladatot kapok kiszámolni, újra lemásolhatom a megoldott példasor alapján. Négy kredit? Négy kredit. Ennyi.

ARCHÍV – miért?

Az ember szerintem alapvetően két dolog miatt kezd el blogot írni – na jó, három. Az egyik az exhibicionizmus, ezek azok a majd-én-megmondom-a-tutit fajta emberek, akik azt hiszik, hogy még van új a nap alatt, és arra ŐK jöttek rá, és most elmondják mindenkinek, mert mindenkit érdekel.

De igazából két fő indok lehet: valaki nem tudja megbeszélni bizonyos gondolatait a körülötte élőkkel; vagy valakinek túl sok elcseszni való ideje van az életéből – vagy legalábbis úgy gondolja. Én amikor kezdtem, akkor mind a kettő dolog közrejátszott, és most, amikor ‘nagyjából’ abbahagytam, akkor is. Ugyanis most már van Valaki, akinek nagyjából mindent elmondhatok, és még érdekli is, hogy mik történnek velem, ezzel együtt pedig sokkal kevesebb lesz (lett) a szabadidőm is. Szóval egyszerűen már lusta vagyok bármit is leírni, mert csak magamat ismételgetném. Persze így azok, akikkel nemigen találkozom, most nehezebben fognak tájékozódni felőlem, de azért vigasztallak TITEKET, hogy nem vesztetek sokat. Éldegélek úgy mint eddig, tanulok néha, néha meg nem… Az égvilágon semmi különös nincs velem.

Arra is gondoltam, hogy váltok egy kicsit a stíluson, és csak BIZONYOS dolgokról írok, hogy azért mégis írjak valamit – gyakoroljam a gépelést, nehogy elfelejtsem :) -, de egyenlőre ezt a témát még nemigen találtam meg. És különben is, mi van az interneten, amit még valaki nem írt meg?!

Azt találtam ki, hogy innentől kezdve (egy ideig) csak a suliról írok, hátha ez tényleg valamennyire építő jellegű lesz, mert amúgyis itt a vizsgaidőszak, meg lassan végzek is (TALÁN), esetleg majd egyszer visszaolvashatom, hogy hogy is láttam anno az iskolaéveimet, meg, hogy jó-e, hogy ezt tanultam. Csakhát ezzel meg az a baj, hogy a vizsgaidőszakban többnyire azért nem szoktam írni, mert nem is vagyok internetközelben, meg amúgy is más dolgom van. De mindegy, most belekezdek.

Hétfőn például egy igen vicces vizsgám volt, és most nem akarom rontani semmilyen intézmény hírnevét de azért mégis megteszem (a BME-vel ezt megtehetem :). De nem direkt. Meghát ezzel magamat is leégetem (illetve az eltét). Na mindegy. Szóval bementünk vizsgázni, az a tárgy neve, hogy matematikai statisztika a hidrológiában, és mondanom sem kell, hogy közünk nem volt hozzá. Volt egy tételsor (de amúgy írásbeli), azt mondja a tanár, dolgozzuk ki az első hármat, van egy óránk, ő most felmegy a szobájába, majd jön. És felment. Na most ez egy kicsit azért szerintem megalázó. Mert akkor már miért nem mondja azt, hogy adják az indexet, beírom a jegyeket. Nem mindegy?! Kicsit néha erőltetettnek érzem ezt az egész rendszert, vagy nem is tudom. Nem erről kellene szólnia. Vagy akkor adjanak le olyan anyagot, amit mi is megértünk kb, és azt kérdezzék vissza. Azon gondolkodtam, hogy ez vajon hogy alakult ki? Az első évfolyamoknak még rendes vizsgája volt szerintem, aztán rájöttek, hogy ez meghaladja a mi szintünket, és akkor leépítették az egészet… Biztosan így volt. Csak tudnám miért tanultam rá KÉT délután is…