Ilyen sokáig kb csak a nyári szünetben szoktam kimaradni – mármint blogírással. De az a nagy igazság, hogy most olyan keményen kellett felkötnöm a gatyámat a vizsgaidőszakban, hogy ez lett volna az utolsó dolog, amire időt szakítok. Úgyhogy szépen hazamentem december végén és tanultam, mint a kisangyal, próbáltam bepótolni azt a nem kevés mennyiségű tudást, amit a félév során elmulasztottam. Mondhatom nem egy kellemes időtöltés, de most már kezdek kimenőben lenni, már csak három vizsga van hátra (hála annak a magasságos Jóistennek), és azok már annyira nem durvák, csak olyan maradékféle. Az egyik például most pénteken lesz, ma írt e-mail-t a tanár, kicsit meglepődtem rajta. Szó szerint:
Kedves Kollégák!
Pénteken, jan 19-én, nem tudok Bp-en lenni.
A ****** (tökmindegy milyen tárgy) vizsgátmegtartjuk. Aki ekkor kíván vizsgázni, kérem jelenjen meg 10 órakor azALkalmazott Földtani Tanszék titkárságán, ahol a titkárnők segítségévelnéhány vizsgakérdés megválaszolása után lehet távozni.
Javítás várhatóan akövetkező héten kedden szerdán lesz.
Megértéseteket köszönöm
Kj
Azt hiszem így nem is derült ki annyira, hogy ezt ki írta, meg mivel kapcsolatban. Egyébként vigyázni is kell az internetes „publikálásokkal”, kedves szobatársamnak, szordzsnak például meg kellett szüntetni az oldalát, igaz, hogy egy év alatt összesen háromszor írt bele, de elég volt egy fél mondat a munkahelyéről (ami egyébként annyira nem is volt durva, szóval nem valami anyázás, vagy ilyesmi), amit valaki aztán fél év után véletlenül megtalált, és már jött is telefon, hogy ez így nem okés. Szóval tényleg vigyázni kell, csak a névtelenség burkában szabad mindent csinálni. Persze engem is le lehetne nyomozni nem nehezen (talán a nevemet konkrétan még nem írtam le), csakhát én kevésbé vagyok fontos ember.
Na ennyit a távollétemről, még továbbra sem leszek olyan aktív, de azért kezdek vissza-visszatérni a hétköznapokba. Egyébként ez az otthoni pár nap nem is volt olyan rossz, azért még el tudom viselni egy fél hónapig – de lehet, hogy egy idő után inkább ide a koleszba vágyok vissza, tudjátok hogy van ez, néha egy kicsit már sok kezd lenni a szülői gondviselés és odafigyelés…
Pytta blog 