Hát az a nagy igazság, hogy túl sok mindenről nem tudok írni, meg nem is akarok. Csak azt az egyet, hogy Petivel megnyertük a kolesz csocsóbajnokságát, mi lettünk az abszolút winner-ek, még egy frankó kis kupát is kaptunk. Mindez csak azért vicces, mert akárkivel játszunk, az szóvá teszi, hogy hogy lehet, hogy olyan jól játszunk, amikor a védelem annyira szar. Tudniillik én vagyok a védő, és úgy tűnhet másoknak, hogy nemigen figyelek oda száz százalékosan a játékra, ami néha valóban igaz, de ez csak azért van, mert nem veszem annyira véresen komolyan, meg azért, hogy eltereljem a figyelmüket – igazából nagyon is ott vagyok. Lehet, hogy valóban nem vagyok egy profi védő – de akkor miért kapott ki MINDENKI tőlünk??? Peti azért egymagában nem annyira szupercsempion… Meg azért én is mutatok egy kis fejlődést, még akkor is, ha a kivédett gólok felerészt csak a mázlin múlnak… De abból mindig van. Naszóval most büszke vagyok magamra.
Ja, még egy vicces: van egy lány, aki mindenkiről írt egy vicces jellemzést, aki játszott a “bajnokságon”, és kitette őket a faliújságra az eredmények mellé. Azt mondja rólam: Vigyázat, elméje teljes mértékben károsodott!!! Teljes mértékben – ez tetszik.
Pytta blog 