2005. október havi bejegyzések

ARCHÍV – 2005.10.27

Ma este két program közül választhattam, elmegyek a csoporttársaimmal tripla szülinapot ünnepelni, meg találkozok olyan arcokkal is, akikkel mondjuk már kb két hete nem, mert ilyen is van, annyira ritkán járunk suliba – vagy csak pont elkerüljük egymást, de nem hiszem. A másik választás a szokásos 27-és Óbester. Úgy voltam vele, hogy a 27-e már előbb be lett tervezve, úgyhogy ezen már nem változtatok, igaz, hogy most volt a nagyszabású osztálytalálkozó, de azért mégiscsak velük találkozok ritkábban. Hát mit mondjak, jól választottam, mert ilyen huszonhetedike még nem volt, de nem is lesz szerintem.

Azért szeretem Óbestert, mert ott mindig történik valami érdekes, lejön egy részeg fazon, vagy valami balhé kerekedik, vagy ilyesmik. De a mostani volt a legdurvább. Először kicsit csalódott voltam, mert kevesen voltunk, bár ez várható is volt, de azért aki számított, az ott volt. Nem is ez volt a nagy szám, hanem egy másik “vendég”. Odajött hozzánk egy srác (srác… 42 éves), az apja zsidó, az anyja magyar, húsz évig volt katona Izraelben, most jött “haza” – ennyit az életéről… Mesélte nekünk a jó kis katonasztorikat, szidta a zsidókat, meg minden. És a poén, hogy meg lettünk hívva egy most nyíló motoros rock-kocsmába, merthogy az egyik osztálytársam tolmácsolt közte, meg egy angol veterán közt, aztán szimpatikusak voltunk, vagy mi, és meghívta az egész bandát, hogy menjünk el, aztán lehet enni-inni ingyen (Csak a padlószőnyeget ne hányjuk le, ez volt a kitétel… :). Csak az a baj, hogy szerintem nem nagyon tudjuk összehozni, hogy elmenjünk, pedig megnézném. először azt hittem kamuzik a srác, de aztán a végére már nagyjából elhittem a dolgot… Mit mondjak, szívesen maradtam volna még, mert a többiekkel sem tudtam annyit beszélgetni, de holnap így is teljesen kész leszek…

Egyébként a nap nem volt valami nagy durranás, végig a suliban voltam kb, és nem csináltam semmit, csak próbáltam ébren tartani magam, egész sikeresen – és holnap is pontosan ezt fogom csinálni, csak meló közben…

ARCHÍV – 2005.10.26

A mai nap: voltam suliban, kb, annyit, hogy megírjam a zh-t, szegény mellettem ülő srác nem nagyon örülhetett nekem, mert ötpercenként megkérdeztem tőle, hogy akkor ezt most hogy is kell kiszámolni. De azért segített, úgyhogy talán nem lett annyira rossz…

Délután voltam szobatársam nővérének a lakásán, mert el akart hozni a srác egy böhöm nagy forgószéket a szobába, és kellett a segítség. Hát mondhatom érdekesen néztünk ki, főleg amikor a villamoson meg a metrón beleültem a székbe, furcsán néztek rám az emberek… Meg amikor a szobatársam a fejére vette a széket.

Utána voltam könyvtárban, mert házidolgozatot kell írnom a világ divatiparáról, amelyik tanár ezt a témát kitalálta, ahhoz lenne egy két kedves szavam…

Este néztünk Erik a viking, kicsit béna film, de azért jókat lehetett nevetni rajta.

ARCHÍV – 2005.10.25

Na megjöttünk. Két szobatársammal mentünk a Deákra, ott csatlakozott 6 csaj, meg egy másik koleszos srác, aztán elmentünk enni egy pizzát. Kb ez volt a mai program, kicsit többet vártam tőle, de azért nem volt rossz, beszélgettünk, meg ilyesmi, jól elszórakoztunk… Találkoztam Chamo húgával is a Deákon, csak az volt a baj, hogy továbbmentünk, úgyhogy nem sokat tudtunk beszélgetni. A Deákon mindig összefutok valami ismerőssel, bármely napszakban is vetődök arra, ez szinte kikerülhetetlen…

ARCHÍV – 2005.10.25

Teljesen készen voltam ma munka közben, fájt a fejem, meg a lábam, meg majd elaludtam, nem lenne szabad így elmenni, mert kicsit bekábultam ettől a monoton  munkától. De túl vagyok rajta, és ez a lényeg.

Este lesz koleszos találkozó, vagy valami ilyesmi, amit már kb három hete szerveztek, csak elmaradt, konkrétan én sem tudom, hogy mi, meg hogy, mert csak egy sms-t kaptam tegnap, hogy menjek. De viszont az a baj, hogy nem is érek rá, mert szobatársam is szervezett estére programot, és arra már korábban elígérkeztem, pedig a régi koleszosokkal szívesen találkoznék, de mindig ez van, hogy egyszer egész héten semmi dolgom, aztán meg minden estére három helyre hívnak el… Na meg az a baj, hogy holnap zh, és jó lenne végre valami eredményt is produkálni. Fáradt is vagyok, igazából nincs is kedvem kimozdulni most itthonról, de mindegy…

ARCHÍV – 2005.10.24

Anyukám megjött Rómából délben, de nem tudtam vele beszélni, mert suliban voltam, de az a lényeg, hogy itt van már…

Vicces volt a tesióra. Illetve az a része, amikor játszottunk. Illetve az, ahogy én játszottam főleg. De mondjuk a többiek is durván nyomták, az egyik srác például fél méterről izomból arcon dobta a labdával a saját csapattársát, mire a másik srác két percig röhögött folyamatosan… Meg mi is. Na de amit én csináltam: rácsapnak a kezemre dobás közben, dobok büntetőt, kettőt. Dobom az elsőt: hozzá sem ér a hálóhoz. Hűha, mondom, ezt kicsit benéztem. Ha a második is ilyen, akkor az a szabály, hogy a másik csapat jön oldalról, vagy valami ilyesmi, mindenesetre a többiek egy életre megutáltak volna. Dobom a másodikat: palánkot ér. Nem kicsit megkönnyebbültem. Megy tovább a játék, megint dobok, megint falt. Büntető. Dobom az elsőt, nem ér gyűrűt, még a tanár is elröhögte magát. Kész. Szóval hozhattam volna kétszer 2+1 pontot a csapatnak, ehelyett meg jól elbénáztam… De azért jó volt a játék, úgy csináltuk, hogy aki a 20 pontot eléri, az nyert. Az első játékban kb öt perc után 19-2 volt az eredmény, és nem a mi javunkra. És a végén nyertünk 21-19-re!!! Naggyon durva játék volt… Második játszmán meg 20-12-re nyertünk, úgyhogy ma jó nap volt…

Este néztünk nagyon állat filmet, Kung Pow a címe, olyasmi mint a Vektor, csak még ezerszer durvább, ilyen átszinkronizált film, meg új jelenetek is vannak benne, de nekem nagyon bejött, majdnem ledőltem a székről, amikor néztük. Ezek után már alig várom a holnapi napot.

ARCHÍV – 2005.10.23

Hétvége: mint általában, most sem történt semmi, csak legalább két hét után kicsit többet voltam otthon, meg két hét után végre rendesen tudtam aludni, az azt jelenti, hogy péntekről szombatra 14 órát, és az már elég is volt kb.

Meg pénteken voltam ping-pongozni is, ahhoz képest, hogy három-négy hónapja nem játszottam, azaz ütő nem volt a kezemben, egész jól ment. Néha kicsit jó is egy kis szünet, utána jobban megy a dolog. Ez mondjuk nem mindig igaz, például a deszkázásnál rohadtul nem, mert most kb úgy nyomom, mint amikor az első deszkámat összetörtem. Nem, kicsit rosszabbul. De a ping-pong mondjuk kevesebb kreativitást és ügyességet igénylő sport…

És most újra itt vagyok, és megyek tanulni. Nem vicc.

ARCHÍV – 2005.10.21

Nahát mondhatom érdekesen alakult az este. Jó népes társasággal indultam el, amivel az a probléma, hogy mindenki máshova akar menni. Szóval először benéztünk a Nagy Diófa nevű késdobálóba, ahol volt egy százassal(!) működő csocsóasztal, és kb ennyi, de a többiek nem is annyira csocsózni akartak, mint inkább inni, hely meg végképp nem volt, ezért továbbálltunk, Elmentünk a Mélypont nevű helyhez (érdekes névválasztás…), szintúgy tömve. Ezek után a csapat kettévált, a többiek elmentek a Desperadosba, ahol még mindig nem voltam életemben, de valahogy nem is akarok menni, én meg két sráccal elmentem a Forest-ba csocsózni – megjegyzem alapból ide indultam, csak a többieknek nem tetszett valahogy. Beszerveztünk egy csajt negyediknek, aztán játszottunk pár kört, de szobatársaim sem jöttek, meg én is fáradt voltam már, úgyhogy hamar hazajöttünk. Ééééés ennyi.

ARCHÍV – 2005.10.20

Egész nap a suliban voltam, úgyhogy nem igazán tudok túl  sok mindenről beszámolni. Kedvenc csoporttársam ma is megtalált, azt mondja: jó volt a tegnapi óra, mi Marci? Teljesen kész vagyok. Ma volt az egyik kedvenc órám, a planetológia, most egy olyan srác tartotta, aki eddig még nem volt, olyan hangon beszélt, mint anno Maksa Zoli a Maksa-híradó kertészeti rovatában, csak nem volt szalmakalap a fején…

Este megyünk csocsózni elvileg, bár nem tudom mi lesz belőle, elvileg most indulunk, csak még össze kell szedni a többieket. Holnap meg lesz ELTE gólyabál, tavaly sem voltam, úgyhogy idén miért mennék… Nem, egyébként is haza akarok menni, mert már két hete nem voltam, meg rohadt drága is lenne, ennyi pénzt most nincs kedvem a sulinak adni.

ARCHÍV – 2005.10.19

Van egy srác a csoportban, aki nem tudja a nevem, és egyszer úgy szólított, hogy Marci. Azt hittem, én hallottam félre, úgyhogy nem szóltam neki. Na most már több mint egy éve szólít Marcinak, és egyre kínosabb az egész… Ma együtt voltunk egy egész órát táblázatkezelésen, mert nem volt gépe. Hát azt hittem, hogy kifutok a teremből a végére.  Szegény srác nem sokat konyít az excelhez, igaz én sem vagyok egy master, de legalább amit az órán vettünk, azt nagyjából tudom, összeadás, meg átlag, meg ilyenek, neki meg el kellett magyarázni minden hülyeséget, egészen elfáradtam a végére, a többiek meg csak röhögtek rajtam. De túléltem. Utána elmentem kajálni egyik csoporttársammal a Fehérvári útra, aztán jöttem haza.

Most meg futottam egy kört a Margitszigeten, iszonyatosan elfáradtam, lelkileg nem egészen készültem fel a dologra, de azért azt az egy kört lefutottam…

ARCHÍV – 2005.10.18

Ma szintet léptem a munkahelyen, ugyanis nem a postabontáson voltam, hanem adatot rögzítettem, ami azt jelenti, hogy pötyögtem a gépen. Kb két és fél perc alatt magyarázta el a srác, hogy mit kell csinálni, foggalmam sem volt, hogy mivan, de aztán idővel belejöttem. Annyira nem is rossz meló, csak a lábam iszonyúan fájt már a végére… Aztán az utolsó két órában meg elfogyott a feladat, úgyhogy bementünk az irattárba, vagy mibe, hibás igénylőlapokat keresgélni, ez volt a bünti. Egy szobát kell elképzelni dugig dobozokkal, amik dugig vannak igénylőlapokkal, aztán találd meg közülük azt ami kell. Nem is igen sikerült, de legalább elment két óra az életemből.

Anyám fél ötkor indult a Keletiből, még pont odaértem, kb beszéltünk öt percet, aztán helló.

Megnéztem Super Size Me tényleg durva egy film, de nem tudom, azóta, hogy lement a mozikban szerintem kb már mindenki elfelejtette, nem igazán hat az ilyesmi az emberekre, vagyishát hat, csak nem hosszútávon. Pont tegnap tanultuk, hogy a meki átlagosan 5 óránként nyit új éttermet – akkor jutott eszembe, hogy megnézzem a filmet. (Plusz érdekességképp még pár adatot megemlített a tanár: kb 29 ezer éttermük van 120 országban, ahova naponta 46 millió fő tér be!!! És ez csak a McDonald’s…) Most meg a film közben az jutott eszembe, hogy hallottam-e valaha olyat, hogy egy Meki bezárt volna? Asszem nem, legalábbis egy sem jut eszembe. Frankó.

ARCHÍV – 2005.10.17

Megint suli, vége a láblógatásnak, ésatöbbi… Tegnap este pont lefekvés előtt jutott eszembe, hogy kellett volna valamit csinálnom mára, de szerencsére vajszívű a tanárnéni, úgyhogy kaptam haladékot szerdáig. A tesióra jó volt, meg rövidített is, illetve ugyanannyi idő, csak az első félórában nem volt ott a tanár, úgyhogy dobálhattunk össze-vissza. Meg dobtam pontot a meccsen is a végén, igaz, most még így is kikaptunk. Sebaj.

Új láz terjeng a szobában, szobatársaim most éjjel-nappal X-aktákat néznek, egy hétvége alatt megnéztek egy fél évadot (12 epizód), még van négy, de próbálok nem bekapcsolódni a dologba, mert minden időmet elvenné, meg szerencsére többnyire láttam is ezeket a részeket régen, majd talán az újabbakba belenézek…

Találtam nagyon érdekes zenéket, illetve nem is én, hanem egy srác mutatta, akivel dolgozok, ezeket szoktuk hallgatni munka közben, ambient-et, meg chill out-ot, meg mittudomén még mit, nem éppen az én stílusom, de most elkezdem hallgatni őket, hátha lesz valami jó is köztük. Azért jók egyébként (ezt a srác mondta), mert úgy érezzük tőle, hogy gyorsabban telik az idő, és tényleg egyébként! Tök fura.

ARCHÍV – 2005.10.16/2

Megvolt az állatkert, túl sokat nem voltunk, de végülis épp eleget, mert olyan túl sok újdonságot nem láttam, mióta legutóbb itt jártam, de az idő is jó volt, meg a társaság is, úgyhogy érdemes volt elmenni.

Most meg néztünk Sziget, aztán lassan lefekszem, mert fáradt leszek. Édesjóanyám kedden indul Rómába nővéremhez, nem is fogok vele talán már találkozni addig, mert pont dolgozok négyig, és ő meg négyhuszonötkor indul, de majd meglátjuk.

ARCHÍV – 2005.10.16

Vannak olyan események az életben, amikre az ember egy csomót készül, ha máshogy nem, lelkiekben, és egyszer csak azon kapja magát, hogy hűha, véget ért az egész. Hát valahogy így voltam ezzel az osztálytalálkozóval is, amikor az éjszakai buszra vártam a Deák téren egymagamban, és arra gondoltam; hm, ennyi volt az egész??? Persze ez nem a csalódás hangja, csak olyan gyors volt az egész. De azért leírom, hátha így jobban megmarad.

Szóval a Ferenc körúton már viszonylag népes társaság gyűlt össze mire odaértem, nem kellett attól félnem, hogy egyedül kell odatalálnom. Egynéhány tanár is ott volt már, és jól megkaptam, hogy hogy nézek ki, meg nem lehet megismerni, meg ilyenek, de erre már felkészültem. Igaz, hogy végülis nem jött el mindenki az osztályból, de még így is voltak ott olyanok, akikkel mondjuk kb egyszer találkoztam mióta leérettségiztünk. És sokakkal szóba került, hogy annyira nem is hiányoztak, de így hogy most láttam őket, azért egy kicsit mégiscsak megörültem nekik, hogy ők is élnek még.

Egy jó kis puccos helyre mentünk vacsorázni, de nagyon megtetszett a hely, egyrészt mert volt egy saját helyiségünk, másrészt, mert a pénzügyi keret is bőven elég volt, sőt, sokkal jobban jöttünk ki, mint számítottam. Nagyjából mindenkivel beszélgetni is tudtam, többet-kevesebbet, akikkel akartam, meg hát akikkel nem akartam, azokkal is, például a német tanárom erősen szóval tartott, bár, persze nem bántam, mert sokat köszönhetek neki, meg szerettem is, csak mégis olyan fura így beszélgetni – ráadásul magyarul…! Meg aztán a föci tanárom is kikérdezett rendesen, ez már csak ilyen szakmai ártalom, hogy miket tanulok, meg kik a tanáraim, meg ilyenek, merthogy ugyanoda járok, mint ő anno, kicsit fura ebbe belegondolni… Sajnos kedvenc osztályfőnökömmel nem tudtam túl sokat társalogni, ezt kicsit sajnáltam is, dehát most így alakult. Aztán nagyjából a 9fc kemény maggal voltam többnyire, meg Kálmánnal is sikerült beszélgetnem (hm, az első konkrét név… biztos megbocsátja, hogy lelepleztem), örültem neki.

Kb tizenegykor leléptünk, immár tanárok nélkül, meg páran már leszakadoztak előtte. Kimentünk a Deák térre, mert épp valami nagy hepaj volt ott, lebontottak egy üzletsort a suli mögött, és most valami park van ott, azt nyitották meg (és én erről nem is tudtam!), meg valami őszi fesztivál is lesz, lényeg az, hogy ott voltunk még pár órát, a műsor borzasztó volt, gondolom már a java lement, de nem is ez volt a lényeg igazából.

Kettő körül értem a koleszba, a szomszédos szobában épp afterparty-t tartottak, és mondanom sem kell, hogy kb a hangosabb beszédhang is áthallatszik alapból, most meg bömbölt a zene, úgyhogy esélyem sem volt lefeküdni, megnéztük a Sky Captain-t a szobában, naggyon látványos film, hasonlít a Sin City-re látványvilágban, egyébként meg egy 30-as években játszódó sci-fi, nem a story miatt kell megnézni, egyébként tetszett.

Most indulunk állatkertbe, ez lesz a mai program, délután meg alszok szerintem, vagy nemtom, kicsit most le vagyok lassulva…

ARCHÍV – 2005.10.15/2

Igen, a képek, ahogy ígértem, meg a tegnapelőttieket is kicsit felturbózom.

activity in action

karaoke+tánc

…a nagy csapat

ARCHÍV – 2005.10.15

Gólyaavató: megvolt a vetélkedő, jókat lehetett röhögni szegény elsősökön, volt karaoke-show, meg activity, meg szerelmet kellett vallani egymásnak, meg valami hülye táncot is betanultak, azt is elő kellett adniuk. De kb ugyanez volt nekünk is tavaly, úgyhogy annyira nem volt izgalmas a dolog, de azért tetszett… Majd ha lesz valami jó kép, akkor lehet, hogy teszek… Utána meg játszott a koleszzenekar, meg volt ilyen zenés-táncos valami, de nemigazán sokat voltam ott lenn, mert annyira sok kedvem nem volt hozzá. Meg azon is gondolkodtam, hogy vajon menjek-e házibuliba, mert csoporttársaim hívtak, de annyira elhúzódott ez az egész, hogy éjfél után már nem volt pofám beállítani, meg egyébként sem tudtam, hova kell menni. Így is háromkor feküdtünk le, és még tartott a buli.

Na most pedig kicsit össze kell szednem magam az esti osztálytalálkozóra, bár őszintén szólva addig az égvilágon semmi dolgom nincs, legalábbis nem hiszem, hogy bármit is fogok csinálni. Reggelre letöltöttem CB session 01-et, de nem akaródzik elindulni, mert valami baja van, kicsit ideges vagyok, mert már három napja töltöm, olyan rohadt lassan működik itt az eMule. Most meg kiderül, hogy az egész nem is ér semmit. Na mindegy, ez az én formám.