Ma este két program közül választhattam, elmegyek a csoporttársaimmal tripla szülinapot ünnepelni, meg találkozok olyan arcokkal is, akikkel mondjuk már kb két hete nem, mert ilyen is van, annyira ritkán járunk suliba – vagy csak pont elkerüljük egymást, de nem hiszem. A másik választás a szokásos 27-és Óbester. Úgy voltam vele, hogy a 27-e már előbb be lett tervezve, úgyhogy ezen már nem változtatok, igaz, hogy most volt a nagyszabású osztálytalálkozó, de azért mégiscsak velük találkozok ritkábban. Hát mit mondjak, jól választottam, mert ilyen huszonhetedike még nem volt, de nem is lesz szerintem.
Azért szeretem Óbestert, mert ott mindig történik valami érdekes, lejön egy részeg fazon, vagy valami balhé kerekedik, vagy ilyesmik. De a mostani volt a legdurvább. Először kicsit csalódott voltam, mert kevesen voltunk, bár ez várható is volt, de azért aki számított, az ott volt. Nem is ez volt a nagy szám, hanem egy másik “vendég”. Odajött hozzánk egy srác (srác… 42 éves), az apja zsidó, az anyja magyar, húsz évig volt katona Izraelben, most jött “haza” – ennyit az életéről… Mesélte nekünk a jó kis katonasztorikat, szidta a zsidókat, meg minden. És a poén, hogy meg lettünk hívva egy most nyíló motoros rock-kocsmába, merthogy az egyik osztálytársam tolmácsolt közte, meg egy angol veterán közt, aztán szimpatikusak voltunk, vagy mi, és meghívta az egész bandát, hogy menjünk el, aztán lehet enni-inni ingyen (Csak a padlószőnyeget ne hányjuk le, ez volt a kitétel… :). Csak az a baj, hogy szerintem nem nagyon tudjuk összehozni, hogy elmenjünk, pedig megnézném. először azt hittem kamuzik a srác, de aztán a végére már nagyjából elhittem a dolgot… Mit mondjak, szívesen maradtam volna még, mert a többiekkel sem tudtam annyit beszélgetni, de holnap így is teljesen kész leszek…
Egyébként a nap nem volt valami nagy durranás, végig a suliban voltam kb, és nem csináltam semmit, csak próbáltam ébren tartani magam, egész sikeresen – és holnap is pontosan ezt fogom csinálni, csak meló közben…